pénzügyi titkár, szül. 1866. Zomborban; kezdetben hirlapíró volt és Heves vármegyébe költözvén, átvette Kemechey Jenőtől az Eger és Vidéke szerkesztését 1890-ben és szerkesztette 1891. febr. 3-ig. Később Ó-Gyalára került tb. szolgabiróként, majd állami szolgálatba lépett és pénzügyi titkár lett Székesfejérvárt, hol 1909. máj. 13. meghalt 43 éves korában.
Különösen hazafias költeményei tüntek ki. A kassai Kazinczy-kör «Jön Rákóczi» cz. nagyobb költeményét 200 korona jutalomban részesítette; 1909-ben pedig a M. Tudom. Akadémia dicsérettel tüntette ki a «Kárhozat országa» cz. költeményét. V. írta a váli Vajda-szobor leleplezésekor elszavalt ódát is; költeményeket írt a Képes Családi Lapokba (1881-82., 1891.) és több fővárosi lapba; prózai műve: Van-e költői teremtő képzeletnek az aesthetika által megvont korlátja és melyik az? («Dialogus» a Kisfaludy-társaság pályázatán dicsérettel kitüntetve). Három vígjátéka: A napraforgók (3 felv.), Vaktöltéssel (3 felv.), Halászlé (3 felv.), melyeket a Teleki-pályázaton dicsérettel kitüntettek. Regénye: A gyehenna-tűzön át (egy kötet). Ezenkívül a Bolond Istók vezérverseit írta egy évnél tovább. Zeneszerzeményei (zongorára): klasszikus szonáták sat. közel 60 darab. «A toursi lakoma» egyfelvonásos dalmű kézirata. Ezek kiadatlanok.
Magyarország Vármegyéi. Bács-Bodrog vármegye. Bpest, év n. II. 553. l.
Pesti Hirlap 1909. 14. sz.
Budapesti Hirlap 1909. 114. sz.