m. kir. állami főgymnasiumi tanár, szül. 1852. Debreczenben, nemes származású egyszerű polgári mesterember szülőktől; gymnasiumi tanulmányait szülőhelyén végezte, mint szinte a III. évi bölcseleti tanfolyamot is; majd három évig a budapesti egyetemen a classica-philologia, a magyar nyelv és irodalom hallgatója volt. Sok helyt nevelősködött, így Budapesten és a hg. Odescalchy-családnál. A budapesti gyakorló-gymnasiumban és Fehértemplomban volt helyettes tanár. 1877-től a szatmár-németi ref. főgymnasiumnak, 1887. nov. 1-től a rimaszombatinak rendes tanára volt; jelenleg a munkácsi m. kir. állami főgymnasiumban a magyar s latin nyelv és irodalom tanára; egyszersmind a gymnasiumi könyvtár őre és több közczélú társulat igazgatóságának tagja, illetve jegyzője.
Írt a Márki Sándor Irodalmi Értesítőjébe, a debreczeni Polgártárs- és Ébresztőbe (nyelvészeti, irodalomtörténeti, aesthetikai és társadalmi czikkeket); a Debreczenbe és Pesti Naplóba, több évig a Szamos és Szatmár cz. lapokba és a M. Nyelvőrbe. Czikkei a Figyelőben (1880-81. Tompa Mihály életéhez, 1885. Magyar írók élete, Kazinczy Ferencz kiadatlan meséje: Annette és Lübin, Szatmár-Németi hirlapjai, Berencei Kovács Lajos élete, Gergely Károly élet- és jellemrajza, 1886-89. Vörösmarty költői nyelvéről); a rimaszombati protestáns főgymnasium Értesítőjében (1888. Hogyan tanítom én a latin nyelvet az V. osztályban? Ism. Egyetemes Philol. Közlöny 1889.); a Gömör-Kis-Hontban (1888. 7., 8. sz. Tompa Mihály életéhez); a munkácsi áll. főgymnasium Értesítőjében (Mátyás király a magyar költészetben, ism. Egyet. Philol. Közlöny és Irod. tört. Közlemények 1895., 1903. Arany néhány költeményéről, ism. Egyet. Philol. Közlöny 1904.)
Munkái:
1. Gyöngyfüzér. Válogatott költemények. Jeles íróink és a nép műveiből. 2. átalakított kiadás. Szatmár-Németi, 1884.
2. Erdélyi mesék. Bpest, év n. (M. Mesemondó 82.)
3. A király barátai. U. ott, év n. (M. Mesemondó 84.)
4. Rege a Bálványos várról. U. ott, év n. (M. Mesemondó 86.)
5. Beczkó. U. ott, év n, (Historiák 186.)
6. Czuczor Gergely, Botond. Regényes elbeszélés. Magyarázta. U. ott, 1888. (Jeles Írók Iskolai Tára 31. Ism. a Sárospataki Lapok 12. sz.)
Nevét R. Vozári Gyulának írja.
Kiszlingstein Könyvészete.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.