nyug. ev. lyceumi tanár, szül. 1867. Újvidéken (Bács-Bodrogm.); 1896-ban tett tanári vizsgát a magyarból és latinból. A soproni irodalmi és művészeti körnek főtitkára volt. Az irodalmi téren való működését törékeny szervezete akadályozta és arra kényszerítette, hogy tisztára a tanárkodásnak éljen. De ezt sem bírta sokáig; 1905. Pozsonyból, melynek lyceumában tanárkodott, mint csendes őrültet vitték Sopronba; itt hű neje Poszvék Ilonka ápolta. Meghalt 1909. jan. 2. Sopronban 42 éves korában.
Munkatársa volt az Erdélyi Hiradónak (1892 körül) és a Pesti Hirlapnak; czikkei a soproni evang. Lyceum Értesítőjében (1889. A reformatio korának hangulata a magyar irodalomban, 1904. Himfy szerelmei ism.); az Agrár-Albumban (1899. rajz); a M. Kritikában (1899. 17. sz. A soproni képzőművészeti kör kiállítása); a M. Szóban (1904. 139. sz. Badacsonyi szüret. Epizód Kisfaludy S. életéből).
Munkái:
1. Történetek. Tizenkét novella. Kolozsvár, 1893.
2. A kosár jelenet. U. ott, 1904. (Monologok 35.)
3. A műkedvelő előadás. Jelenet. U. ott, 1904. (Monologok 38.)
4. A soproni irodalmi és művészeti kör fennállása negyedszázados évfordulója alkalmából 1902. márcz. 15. rendezett emlékünnep leírása. Sopron, 1902.
Rabel Lászlóval és Taizs Károlylyal megalapította az első soproni napilapot, a Soproni Hirlapot 1895-ben.
M. Könyvészet 1904.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Kalmár Elek, Tanárok Névkönyve. Lőcse, 1907. 167. l.
Pesti Hirlap 1908. 4. sz.