bölcseleti doktor, a M. Tudom. Akadémia levelező, a Kisfaludy-Társaság rendes tagja és a «Budapesti Szemle» szerkesztője, szül. 1875. márczius 14-én Debreczenben; tanulmányait u. ott Budapesten végezte, hol 1900. bölcseleti doktorátust tett. 1897-ben segédszerkesztője volt a Jókai-Bródy-Rákosi Viktor-féle «1848.» cz. képes díszműnek, ugyanakkor megírta az 1848. szabadságharcz történetét a M. Hirlap számára, mely külön füzetben jelent meg. Rendes munkatársa volt az Uj Magyar Szemlének; A Hétnek és Vasárnapi Ujságnak munkatársa, hová elbeszéléseket és kritikákat írt. A Heinrich Gusztáv szerkesztésében megjelenő Egyetemes Irodalomtörténetbe ő írta az angol és amerikai irodalom ismertetését; segédszerkesztője volt a Nagy Képes Világtörténetnek. 1810. ápr. 28. a M. Tudom. Akadémia megválasztotta levelező tagjának. (A széptudományi alosztály és az irodalomtörténeti bizottság tagja), a Kisfaludy-Társaságnak 1912. lett tagja.
Költeményei és rajzai megjelentek az Ország-Világban (1896-97), a Vasárnapi Ujságban (1902-3); czikkei a Budapesti Szemlében (1908. Madách fiatalkori négy színművéről, 1900. A modern drámáról, 1901-től könyvismertetések és színibirálatok, 1910. Lagerlöff Zelma és Keller Gottfried egy-egy legendájának fordítása).
Munkái:
1. Idősb. gróf Teleki László irodalmi munkássága. Bpest, 1899. (Különny. az Irodalomtörténeti Közleményekből.)
2. Földanyánk. Halbe Miksa drámája. Ford. U. ott, 1899. (Gr. Batthyány Ervinnel. Olcsó Könyvtár 1111-1113.)
3. A kivánság. Sudermann elbeszélése. U. ott, 1901. (Budapesti Szemle után Olcsó Könyvtár 1205-1208.)
4. Arany László. U. ott, 1901. (Különny. az Uj M. Szemléből.)
5. B. Eötvös József. (Az Eötvös-kiadás XX. kötetében. A M. Tudom. Akadémiánál az Orsz. Eötvös-bizottság pályázata 2000 kor. pályadíjat nyert élet- és jellemrajz. U. ott, 1904. Ism. Budapesti Szemle 125. k.)
6. Borgia Angela. Meyer Konrad Ferdinandtól. Ford. U. ott, 1904. (Klasszikus Regénytár V. kötet.)
7. Keller Gottfried. U. ott, 1910. (Ism. Századok 1911.)
Kiadta (sajtó alá rendezte): B. Eötvös József összes munkáit húsz kötetben jegyzetekkel 1901-1903.; B. Eötvös József munkáiból két kötetet (a M. Remekírók gyűjteményében) bevezetéssel; Shakespeare összes színművei hat kötetét életrajzzal és négy bevezető tanulmánynyal 1901. (1902-ben Shakespeare költeményeivel bővítve).
Szerkeszti Ambrus Zoltánnal együtt a Klasszikus Regénytárt 60 kötetben. (E kötetek bevezetései közül tőle valók a Walter Scott, Thackeray, Bulwer, Dosztojewszky, Goncsarov, Lermontov, Turgenyev, Meyer Konrad Ferdinand, Keller Gottfried műveiről szólók) és szerkeszti a Budapesti Szemlét 1910. jan. 1. óta.
M. Könyvészet 1903. 1904.
Pallas Nagy Lexikona 1904. II. Pótlék 826. l.
Petrik M. Könyvészet 1886-1900.
M. Könyvészet 1904.
Akadémiai Almanach 1911. 240. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.