róm. kath. áldozópap az esztergomi főegyházmegyében, m. kir. miniszterelnöki segédtitkár, szül. 1865. márczius 28. Nagykárolyban. 1887-ben Szatmárt áldozópappá szentelték; 1890-ben Tövisfalván lett plébános; 1895-ben a m. kir. miniszterelnökség fordító-osztályába az északi szláv sajtó referensének, 1898. pedig miniszteri segédtitkárnak nevezték ki.
Mint publicista különösen a nemzetiségi politika kérdéseivel foglalkozik, főleg a fővárosi napilapokban. Az e kérdésekben való tájékozottságát érvényesíti a miniszteriumban is. Az ő tervezete szerint adja ki a kormány a ruthének templomi könyveit; ő javasolta a kormánynak, hogy az orosz propaganda ellensúlyozása czéljából az Észak-Amerikába kivándorolt görög. kath. intézetek számára külön püspökség szerveztessék, valamint, hogy az észak-amerikai r. kath. tótok szintén külön magyar püspököt kapjanak. A hazai ruthének fölsegítésére irányuló mentő-akcziót is az ő javaslatára indította meg a kormány. Publiczisztikai tevékenységén kívül sokat fordított a német, franczia, tót, ruthén, cseh, lengyel és orosz nyelvekből. Czikke az Egyházi Közlönyben (1908. Tolstoj Leo gróf vallási felfogása) sat.
Magyarország Vármegyéi. Szatmár vármegye. Bpest, 1908. I. 399. l.