kamarai főmérnök, «a mennyiségtan országos tudósa»; Komárom és több megyék táblabirája. 1820 körül kapta mérnöki oklevelét; akkor Biharmegye főmérnökévé neveztetett ki; azonban a megyei hivatalról csakhamar leköszönvén, kamarális mérnökként a veszprémi püspökség uradalmaiban főkép mint kinevezett «aedilis dirigens», a kir. kamara alatt és a közben kinevezett püspökök alatt a kir. kincstár javára 16 évig működött. Ekkor mint rendes kamarális főmérnök visszavonult kisded birtokaira. 1846. febr. 19. Komáromban mint alapító a gabonamagtár számára száz pozsonyi mérő árpát adott át a megyének. Révkomáromból 1848. decz. 2. folyamodott Mészáros hadügyminiszterhez, hogy geographico topographiai rendszerét kidolgozhassa; ezen tervének kidolgozásával decz. 5. a miniszter által megbizatván, saját komáromi curiájában csendben dolgozott. 1849-ben gróf Széchenyi miniszter által a közlekedési miniszteriumhoz dunántuli osztály-főnöknek neveztetett ki; de a zavaros időben hivataloskodását el nem kezdhette. Több külföldi tudós társaságnak is tagja volt. Meghalt 1856. ápr. 1. Budán 63 éves korában.
Czikkei a Tudom. Gyűtjeményben (1820. II. IV. A föld mineműségéről s ehhez alkalmaztatott geographiai mappák készítéséről, 1833. IV. Észrevételek egy hazai tudományos munkáról, 1835. I, V. Honi alaposb míveltséget tárgyazó, az élet néhány más szükségét felsegítő intézetről, 1837. V. Kozmologiai eszmélkedés); a Felső-magyarországi Minervában (1831. XI. A koleráról); a Regélőben (1835.), Tudománytárban (1844. XVI. A Kárpátok, 100 aranyra érdemesítve); az orvosok Munkálataiban (VI. 1846. A mindenhatóság fönségéről, Honnak természet alkotta nevezetességeiről); a Hetilapban (1846); a Társalkodóban (1846. 11. sz. Astraea-planéta, 21. Komárommegyei első magtár-alapítvány); Vahot Imre Nagy Naptára (1855-re Takarék-magtárak mintája) sat. Hirlapi levelezések és politikai közlések V*-jegy alatt a hirlapokban.
Munkái:
1. A Tudományos Gyűjteményről, ennek érdemeiről, különösen pedig az 1833-éről. Pest, 1834.
2. Serenissimae caes. et regiae apost. Majestati Ferdinando 1. Aug. Austriae imperatori potentissimo Hungariae et Bohemiae regi, hujus nominis V. etc. profundissima in veneratione, ac homagiali devotione sacrat Comaromi 14. Junii 1839. Hely n. (Költemény).
3. A veszprémi egyházmegyét ábrázoló, a csillagászati és háromszögtan elvei mellett a stereographiai rendszerre alapított astronomico-geograph. abrosza. Pest, 1842.
4. Hazafiu nézetek s ajánlatok nevezetes alaptervek kivitele tárgyában a Duna-Tisza árvizei által veszélyezett Buda-Pest városai megóvásáról; általánosan vizi nyugvó, erő, mozdulati s művész-építészeti tekintetben; tudományokban illő szólás-szabadsággal s tudományos elvek iránti méltánylattal kifejtve s az építésben lévő budapesti lánczhidra-is ügyelve. U. ott, 1845. (A boríték ezen czímmel: Szózat a hazához. A duna-tiszai csatornától, pesti kikötőről, s Buda-Pestnek az árvizek elleni megóvásáról, különös figyelemmel a most épülő álló hídra. Ezen munka 150 példányát 1849-ben a komáromi leégett szent András templom felépítésére adta).
5. Deo auspice Francisco Josepho 1. august. Austr. imperatore ac potentissimo Hungariae rege apost. etc. gloriose regnante Immortalis viri caes. reg. generalis lib. baronis Henrici Hentzi ab Arthurm, ducis excelsi a. 1849. arcem Budensem regiam heroica virtute defendentis atque maximum condam et Hungariae, et Austriae et orbis heroem Zrinyium intemerata fidelitate et se ante secula sacrificantem orbi mirum ad exemplum impavido pectore sequendo, pro imperatore, rege, et patria gloriose occumbentis aeternae memoriae. Budae, 1852.
6. Deo auspice trophaeum sacrae regii Hung. coronae in festo B. Mariae Virginis, patronae Hungariae, die 8. Septembris 1853. ad Orsovam una cum insignibus feliciter inventae, atque coelo favente sub palladio aug. caesaris, et regis apost. Francisci Josephi I. ad priscas sedes Budam 16. ejusdem mensis Septembris summo in splendore revectae immortali memoria sacratum. Pestini, 1853.
Pressburger Zeitung 1849. 92. sz.
Nemzeti Képes Naptár 1857. 120. l. (Nekr.)
Szinnyei Könyvészete.
Wursbach, Biogr. Lexikon. Wien, 1885. lI. 99. l.
Petrik Bibliogr.
Akadémiai Értesítő 1906. 634. l.