bölcseleti és theologiai doktor és egyetemi tanár, pécsi kanonok, szül. 1743. decz. 28. Pécsett (Baranyam.); gymnasiumi tanulmányait szülővárosában a jezsuitáknál végezte; a bölcselet tanulására Budára ment és belépett a pécs-egyházmegyei növendékpapok közé. 1763. jún. 19. Nagyszombatba küldték theologiára. Innét, miután a doktori czímet is megszerezte, visszatért Pécsre és Tolnára küldték káplánnak; innét 1768. aug. 8. a kónyi plébánia kormányzását vette át. 1774. az újszövetségi bibliai tanulmány tanszékét nyerte el a nagyszombati egyetemen; később az egyetem Pestre áthelyeztetvén, itt is folytatta előadásait és pécsi tiszteleti kanonokká neveztetett ki. 1788. nyugalomba lépett és 1789-ben kompolti apát és szentszéki ülnök lett. Később a püspöki könyvtár igazgatója és házasságvédő volt. Meghalt 1803. febr. 7. Pécsett.
Munkái:
1. Divus Ivo oratione panegyrica celebratus, dum in academia soc. Jesu D. Joannis Baptistae basilica incl. facultas juridica coram senatu, populoque academico eidem divo tutelari suo solenni ritu annuos honores instauraret a. salutis 1766. m. Junio d. 8. Tyrnaviae.
2. Assumptio Beatae Mariae Virginis annuis honoribus a sem. gen. et reg. Hung. celebrata 18. calend. Septemb. anno 1767. U. ott.
3. Praenotationes hermeneuticae novi testamenti. In usum theologiae exegeticae auditorum. U. ott, 1777.
4. Hermeneutica sacra novi testamenti in tres partes divisa quibus testamenti... Editio prima in Hungaria. Budae, 1784. Három kötet.
5. Adoratio S. Eucharistiae. Hely n., 1787.
6. Ad status et ordines inclyti comitatus Baranyensis sermo, pro religiosis fratribus ord. S. Joannis de Deo, qui anno 1796. die 27. Junii in lib. regiaque civitate Quinque-Ecclesiensi domicilium invenerunt, Quinque-Ecclesiis.
Nevét Visernek, Wisernek és Wiesernek is írták.
Mercur von Ungarn 1786 1053. l.
Brüsztle, Recensio III. 369. l.
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
Petrik Bibliogr.
M. Sion 1892. 714. l.