ügyvéd, szül. 1778. aug. 25. Egerben, hol atyja V. Péter óhitű görög espereslelkész, anyja Gilsics Mária volt. V. Egerben töltötte gyermek- és tanuló-korát; 1791-től 98-ig ugyanott végezte gymnasialis tanulmányait (csak a rhetorica egy évét 1795-96. tanulta Budán). Jogi tanulmányainak első évét Pesten, a másodikat Egerben végezte; azután ismét Pestre ment törvénygyakorlatra s 1805. letette az ügyvédi vizsgát. 1800 körül beleszeretett egy Bernáth Lidi nevű egri leányba, kit míg ő távol volt, máshoz erőltettek. Ezt a csalódását még később is fájlalta. Atyja 1808-ban budai plébános lett s ő szüleinél lakott. Már deák-korában sokat olvasott és irogatott. Pesten megismerkedett Virággal, Horvát Istvánnal, Szemerével, Révaival. 1807-ben részt vett az országgyűlésen mint ifj. gróf Zichy Ferencz kiküldöttje. A színészet iránt is melegen érdeklődött s maga is írt és fordított színműveket. A «Megengesztelés» cz. fordítása (franczia eredeti után írta Weissenthurn Johanna), 1809. ápr. 26. színre is került; többi fordításait nem adták elő, nyomtatásban se jelentek meg. Két darabot szerbre is lefordított; ezeket halála után kiadta a szerb Matica. Két eredeti darabja: II. Rákóczi Ferencz Rodostóban, melyet Mikes leveleiből írt, és Mars Vénussal Murány alatt csak Toldy följegyzéseiből ismeretesek. Kazinczyval 1808-ban ismerkedett meg személyesen. Ő alapította Horvát Istvánnal és Szemerével «Kazinczy pesti triászát», mely saját szavai szerint czélul tűzte ki «Kazinczynak irányát a fővárosban képviselni a közrehatását támogatni». Kazinczyval sűrű levelezést folytatott (1808. szept. 19-től 1824. máj. 30-ig 52 levele van közölve a «Kazinczy Ferencz Levelezése» cz. gyűjteményben). Kazinczy 1811-ben hozzá intézte híres epistoláját, mely a Tövisek és Virágokkal együtt megindította a nyelvújítási harczot. V. a főváros legkeresettebb ügyvédjévé lett; Deák Ferencz is nála jurátuskodott. Nőül vevén Manoli Popovics Theodorát, szerb-utczai háza az írók állandó gyülekezőhelye lett, hol a komoly irodalmi vitákat és tanácskozásokat rendesen vidám lakomák fejezték be. Kellemes modoráért, elmésségeért, áldozatkészségeért mindenki szerette. A magyar könyvek kiadása és terjesztése körül fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki. Felekezetének is buzgó támasza volt egész életében. 1828-ban részt vett az Akadémia szervező bizottságának ülésein, de akadémiai tagságát nem érhette meg. Meghalt 1829. szept. 9. Pesten vizibetegségben. 1878. aug. 25. ülték meg születésének száz éves jubileumát Egerben, midőn szülőházát emléktáblával jelölték meg.
Költeményei jelentek meg az Erdélyi Múzeumban (1814-15.) és az Athenaeumban (1841. II.); czikkei a Tudományos Gyűjteményben (1817. VIII. Az óhitű magyar nőkről), XII. Hazafiui elmélkedés, 1819. «A rácz nyelvről», Szerbia állapotjának rövid ismertetése, a czenzura által betiltva, 1821. XI. A magyar könyvek terjesztéséről); a Magyar Dámák Kalendáriumában 1815-re Pozsonyban (két darab eredeti mese); a Szépliteraturai Ajándékban (1821); az Aurórában, (1882-32); a Koszorúban (1828); a Hebeben (1825-26); a Felső Magyarországi Minervában (1827. IV.)
Munkái:
1. Halotti vers, mellyet boldog emlékezetű báró Orczi József ő Nagyságának Karátson havának 14. napján 1804. eszt. Gyöngyösön történt halálára hazafiúi tisztelettel írt. Buda.
2. Örömversek azon gyászos hír után, melly a nagyérdemű s főtiszt. Paintner Mihály rátóti prépost úrnak halálát hazudta, mikor a győri kerületben az oskoláknak királyi főigazgatójokká neveztetett. Révai Miklós úrnak vigasztalásul írták három igaz tisztviselőji, Pest, 1805. (Horvát István és Ferentzi Jánossal).
3. Magyar dal, mellyel a prédikátorok rendén levő nagy érdemű Horváth Eusebius urat, midőn Egerből eljötte után a budai főgymnasiumban tanítóvá választatott, hálaadásul megtisztelte volt tanítványa. 1806. Buda.
4. T. T. Senkviczi Kovachich Márton urhoz, midőn megboldogult hitvesének Hajóssy Johannának képét rézre metszette, tiszteletül írta. U. ott, 1806. (Költemény).
5. Ad Hungaros veteri gentis more arma parantes Pestini, 1809. (Latin és magyar költemény).
6. Egy magyar nemes felkelőnek bútsú dala az ő mátkájátul. Május 1-sőjén 1809. U. ott.
7. Vitkovits Mihály meséji és versei. U. ott, 1817.
8. Fő Tiszt. Fejér György prépost úrnak a győri tudománykerület főigazgatójának tiszteletére. Bécs, 1818. (Költemény.)
9. Méltóságos Székhelyi Majláth György ő cs. k. Felségének az ítélőszékekben személyes helytartója sat. halálára. Pest, 1821.
10. T. Pilis Szántói Jurkovits Mátyás úrnak, Temes vármegye tábla birájának Pilis Szántón Julius 12. 1825. lett beiktatására. U. ott. (Költ.).
11. Mélt. Vajai Vay Ábrahám urhoz, midőn Borsod vármegyében április 26. 1825. első alispánná választatott, barátságos tiszteletből. U. ott, 1825. (Költ.).
12. Méltgs Báró Wenckheim urhoz, T. Arad vármegyei főispányi hivatalba junius 27-ikén 1825. lett beiktatásakor hálaadó tiszteletül. U. ott. (Költ.).
13. Vitkovits Mihály művei. Kiadja Szvorényi József. Budapest, 1879. Három kötet (I. Költemények. II. Prózai művei. III. Válogatott levelek. Nemzeti Könyvtár V. VI., VIII.).
14. A kunsági utazás. Saját gyűjteményéből közzétette Széll Farkas. U. ott, 1887.
Levele Guzmicshoz Pest, 1824. jún. 5. (Irodalomtörténeti Közlemények 1900.).
Vitkovics codex: kis 8-rét alakú papír-codex. Készülési éve 1525. Tartalma: uj szerzetesek regulája és imádságok. Fölfedezte V. Egerben 1803-ban. Jelenleg a Nemzeti Múzeum tulajdona (Bővebben: Zolnai, Nyelvemlékeink. Bpest, 1894. 232-236. 1.).
Arczképe: kőmetszet Manschgo után Görner által készítve, Thewrewk József M. Pantheona számára 1829.).
Hazai és Külföldi Tudósítások 1829. II. 21. sz.
M. Kurir 1829. I. 41. sz., II. 21. sz.
Tudományos Gyűjtemény 1829. IX. 125. l. (Vörösmarty.)
Magyarország és Erdély Képekben 1854. 54. 1. arczk.
Pesti Napló 1854. 63. sz. (Greguss.) 1878. 205. sz.
Vasárnapi Ujság 1857. 21. sz., 1878. 34. sz. arczk.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 518. l.
Toldy Ferencz Összegyűjtött munkái. Pest, 1871. IV. 91-102. l.
Hazánk és a Külföld 1872. arczk. (Ballagi A.)
Vutkovics Sándor, M. Irók Albuma. Pozsony, 1873.
1878: Vitkovits-ünnep aug. 25. 1878. Egerben. Szerk. Szabó Ignácz. Eger, 1878., Eger 22., 23., 25., 26., 30. sz., Heves vármegye 22., 23. sz., Családi Kör 34. sz., Zalai Közlöny 70. sz., Népiskolai Tanügy 17. sz., Fővárosi Lapok 194. sz., Sopron 34. sz.
Figyelő V-XII.
Szabadkai főgymnasium Értesítője 1884.
Petrik Bibliogr. és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 902. l.
Irodalomtörténeti Közlemények 1907., 1899. 334. I., 1990., 1901. 205. l.
Radics Dusán, V. M. életrajza. Ujvidék, 1909. (Ism. Letopos Matica Srpska 258. sz.)