bölcseleti doktor, ev. főgymnasiumi tanár, szül. 1871. márcz. 14. Puszta-Szenttornyán (Békésm.); gymnasiumi oktatását Szarvason, egyetemi a műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Tanári működését a budapesti gyakorló gymnasiumnál kezdte mint ösztöndíjas rendes tag. 1894. nov. a selmeczi ev. lyceumhoz hívták meg helyettes tanárnak. 1896. rendes tanár lett. Az ezredéves orsz. kiállításon a vallás- és közoktatásügyi miniszterium megbízásából hegyvidéki természetrajzi mintagyűjteményt mutatott be. 1896 végén részt vett a középiskolai tanárok egyiptomi tanulmányútjában. 1901. az iskolai terület támogatásával a greifswaldi nyári kurzust látogatta. 1902-től a pénzügyi miniszterium emgbizásából a selmeczbányai bányászati és erdészeti főiskola ásvány-földtani tanszékénél az adjunktusi teendőket végezte. 1904. doktori oklevelet szerzett. A selmeczbányai gyógy- és természettudományi egyesületnek szakelnöke, a városi törvényhatósági bizottságnak választott, a budapesti egyetemi természetrajzi szövetség levelező s több más egyesületnek választmányi tagja. Jelenleg a budapesti ev. főgymnasium tanár, hol a földrajzot és természetrajzot adja elő.
Szépirodalmi dolgozatai a Szarvas és Vidékében, a Czegléd és Vidékében és a Selmeczbányai Hetilapban jelentek meg. Breznyik Jánosról, Csemez Miklósról és Micsinay Jánosról életrajzot írt a selmeczi ev. lyceum Értesítőiben. A magyar tanárok Egyiptomban cz. tanulmánykönyvében Kairót ismertette. A Pallas Nagy Lexikon I. kötetébe Afrikáról írt hosszabb czikket; a Hontvármegye monographiájába ő írta a Hontvármegye természeti viszonyai cz. czikket; a Földrajzi Közleményekben (XIV. k. A Tisza vízválasztója); a Földtani Közlönyben (XXXIV. k. Adatok Balatonfölvidék bazaltos kőzeteinek ismertetéséhez. Különnyomatban is.)
Munkája: Földrajz a gymnasiumok és reáliskolák száára. Bpest, 1900-1901. Két kötet. Szerkesztette a Selmeczbányai gyógyászati és természettudományi egylet Évkönyvét 1895. májustól 1903-ig.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
M. Könyvészet 1901.
Magyarország Vármegyéi. Hont vármegye. Bpest, 1907. 277. l.
Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 163. l.