esperes-lelkész, szül. 1836. nov. 13. Koronkán (Maros-Tordam), hol atyja V. Zsigmond ref. lelkész és egyházmegyei főjegyző volt; tanulását otthon kezdette és a felsőbb iskolákban Marosvásárhelyt folytatta; ezek bevégzése után 1856. Kolozsvárt lett hittanhallgató. Nagy-Enyedre hivatott meg osztálytanítónak s itt működött 1862. okt. 17-ig, a mikor Zoványon lett lelkész, hol ma is működik. 1865. egyházmegyei ügyvéd, később özvegy-árvai és közpénztárnok lett; egyházmegyei számvevőnek is megválasztatott, s ezen hivatalokat viselte, míg 1890. jún. 16. egyházmegyei főjegyző lett. 1893. júl. 3. a szilágy-szolnoki ref. egyházmegye esperesévé választatott.
Néhány czikke van az Erdélyi Prot. Közlönyben és Szilágy-Somlyóban.
Munkái:
1. Közönséges egyházi beszédek. Kolozsvár, 1875. (Nagy Lászlóval és Kiss Alberttel.)
2. Ünnepi és közönséges egyházi beszédek. II. füzet. Szilágy-Somlyó, 1885. (Ugyanazokkal együtt.)
3. Esperesi Jelentés a szilágy-szolnoki ev. ref. egyházmegye valláserkölcsi, népoktatási és vagyoni állapotáról 1898-99. U. ott, 1899. (Ugyanaz aug. 13. Nagyvárad, 1900. és Szilágy-Somlyó, 1901.)
4. Szász Domokos emlékezete. Ima- és emlékbeszéd. U. ott, 1899. (Bartha Dezsővel.)
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900. és Dombi Lajos ref. lelkész szíves közlése.