országgyűlési képviselő és hirlapszerkesztő, szül. 1852. decz. 26. Nagy-Atádon (Somogy m.), hol atyja orvos volt és később megyei főorvos lett; iskoláit Kaposvárott és Nagyszombatban végezte, majd a pécsi jogakadémia hallgatója lett s aztán Pestre került az egyetemre, hol a bölcseleti s jogi szakot hallgatta. A fővárosban mint tanár is működött egy darabig, de később a zsurnalisztika elterelte a politikai pályára. Egyetemi hallgató korában 1872. és 73. többek társaságában megalakította a tudomány- és műegyetemi olvasókört, melynek ő volt egyik elnöke. 1869 végén a Reform. cz. politikai napilaphoz állott be korrektornak; még akkor deák volt és a VIII. osztályt végezte, de atyja elhalván, a kenyérkeresetre szorult. Irodalmi munkásságát már 1868. kezdette; ekkor írt a Reformba, Pesti Naplóba és a Honba politikai czikkeket és az Üstökösbe humorisztikus dolgozatokat. A Hon szerkesztőségébe 1871-ben állott be mint rendes belmunkatárs; itt kezdette írni «Apróságok» cz. alatt aktuális politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti apróbb czikkeit; különösen ebben az időben, míg a lapnál volt, csak társadalmi czikkeket írt a lapba; egyszersmind szerkesztette a szabadelvűpárt lapját, a Magyar Népvilágot, de a Nagy Tükör cz. élczlapot is; sokat dolgozott az Üstökösbe és e két élczlapban számos költeménye jelent meg. Midőn a Hon és az Ellenőr egyesültek a Nemzetben (1882. szept. 1.), e lapnál eleinte Láng Lajos szerkesztő helyettese, 1883. jan. 14-től haláláig utódja volt. A nap nagy részét munkában töltötte s azután még éjjel is majdnem minden nap 2-3 órát dolgozott; czikkeinek legnagyobb részét is éjjel írta. A magyarországi hirlapírók nyugdíjintézete is neki köszönheti megalapítását 1881-ben, mely intézetnek előbb titkára, majd alelnöke lett. Képviselővé 1884. választatott meg első ízben az abrudbányai kerületben s 1887-től a budapesti Józsefvárosi kerületet képviselte; számos bizottságnak volt tagja s a delegációnak is. Egy ízben előadója volt a földmívelési tárcza költségvetésének, felszólalt a regale-megváltás, a budai internátus, a nemzeti menház nyugdíjintézetének ügyében s még számos közérdekű tárgyban. A magyar-franczia biztosító-társaság felügyelőbizottságának a Józsefvárosi I. sz. iskolaszéknek és számos Józsefvárosi jótékony egyletnek elnöke s a Józsefvárosi kör választmányi tagja volt. Mint bizottsági tag Budapest főváros törvényhatósági életében évekig előkelő szerepet vitt. 1875-ben nőül vette Gábor Irmát, a Nemzeti Színház fiatal művésznőjét és két kis leánykája maradt. Meghalt 1889. decz. 24. Budapesten.
Czikkei a Honban (1873. 166. sz. Eötvös József báró könyvtára, 1881. 258-262. sz. A nemzetközi irodalmi congressusról); az Otthonban (I. 1874. Az első föltétel, II. 1874. A társadalmi élet hanyatlása); a M. Népvilágban (1880. 7. sz. A magyar népszínműirók: Tóth Ede, Csepreghy Ferencz, Szigligeti Ede); a Délmagyarországi Lapokban (1885. 225. sz. Jókai Mór); a Szabadelvű Naptárban (1885. Az agrarius mozgalom) sat.
Munkái:
1. Saint Maur kisasszony jegyese. Cherbuliez Viktor regénye. Ford. Bpest, 1876.
2. Leoni Leo. Sand György után ford. U. ott, 1878. (Olcsó Könyvtár 47.)
3. Egy chinai viszontagságai Chinában. Regény. Verne Gyula után ford. francziából. Bpest, 1879.
4. Egy párisi nő története. Regény. Feuillet Octave után ford. U. ott, 1881.
5. Juganda. Nyolcszáz mértföld az Amazonon. Regény. Verne Gyula után ford. U. ott, 1882.
6. A Robinsonok iskolája. Regény. Verne után ford. U. ott, 1883. (3. kiadás. U. ott, 1908.)
7. Beszéde a csongrádi válssztókerület polgáraihoz. 1884. máj. 22. U. ott, 1884. (Különny. a Nemzetből.)
8. Tisza Kálmán. Politikai jellemrajz. U. ott, 1885. (Ism. Főv. Lapok 272. sz. sat. Németül. U. ott, 1886. 12 rajzzal.)
9. Tíz esztendő. Politikai tanulmány. Írta Memor. U. ott, 1885.
A Daniseffek, dr. 4 felv. Írta Newsky Péter (ifj. Dumas és Corvin), ford. (Először adták 1878. decz. 13. a budapesti Nemzeti Színházban); lefordította Klatzkó Julián lengyel publicista Két kanczellár (Gorcsakov és Bismarck) cz. munkáját és Turgenyev munkáiból is fordított.
Jegye: V. I. (a Honban).
Szabadelvűpárti Naptár 1884. Bpest, arczk.
Ország-VIlág 1887. 27. sz. arczk.
Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach. Bpest, 1888. 333. l.
1889: Egyetértés 355. sz., Nemzet, 354. sz. esti k., Pesti Napló 355. sz., Pesti Hirlap 355., Vasárnapi Ujság 52. sz. arczk., 1902. 29. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 892. l.