Kezdőlap

Virág Béla,

hirlapíró, Jaskula Antal 48-as honvédtiszt és a Motesiczky-féle csődtömeg gondnoka és Grotkovszky Ilona fia, (nagyanyja, Katona Róza után rokona Katona József írónak), szül. 1863. okt. 19. Kotesiczen (Trencsénm.); iskoláit Trencsénben, Pozsonyban, Körmöczbányán és Budapesten végezte, a hol a technikáról 1884-ben az Ország-Világ szerkesztőségébe lépett be. Mint hirlapíró dolgozott a Kis Ujságnál, Budapestnél, Egyetértésnél, M. Hirlapnál és a Budapesti Ujságnál. Szerkesztette a Független Ujság, Déli Ujság és Fővárosi Lapok cz. napilapokat. Irodalmi nevét az Üstökösnél szerezte; de munkatársa volt A Hét, Magyar Szemle, Világ-Napló, Bolond Istók és Mátyás Diák czímű lapoknak. 1892. Puskás Tivadarral életbe léptette Budapesten a Telefon Hirmondó cz. vállalatot és azt Puskás halála után nagy virágzásra emelte. 1897. megvált innét és átvette a Fővárosi Lapok szerkesztését, melyet 1899 végeig folytatott. Több rendbeli vétség miatt 1905-től a rendőrség elől Erdélybe menekült és ott Horváth István névvel mint szerkesztő bujdosott, mígnem 1907. okt. 17., midőn Romániába készült, hogy ott új életet kezdjen, a brassói rendőrség elfogta.

Czikkei a Képes Családi Lapokban (1895. Telefon hirmondó: a zenélő ujság); a Vasárnapi Ujságban (1895. 52. sz. Csevegés a csevegőről: a Telefon hirmondóról).

Munkái:

1. Egy év története. (1890.) Versekben. Bpest, 1891. (Ism. M. Szemle 13. sz., Budapesti Szemle 1893. 76. k.)

2. A rózsák betege és egyéb történetek (1885-91). U. ott, 1891. (Ism. Nemzet 1893. 139. sz., Élet 752. 1.)

3. Románczok. (Lyrai költemények. (U. ott, ...

4. Ős-Buda-vára illusztrált leírása és ismertetése... II. kiadás. U. ott, 1896.

5. Afrikai királyság. Társadalmi regény. U. ott, 1898. Két kötetben. Szerző fénynyom. arczk. (Ism. M. szemle 1899. 17. sz. II. rész: Dóra cz. folytatásokban közli a Fővárosi Lapok.)
Szerkesztette a Municipia cz. folyóiratot 1898. ápr. 18., máj. 1., jún. 1., és 19. Budapesten.

Nevét I. Virág Bélának írta.

Ország-Világ 1892. 13. sz. arczk.

Fővárosi Lapok 1897. 108. sz.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 796. l.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.

Budapesti Hirlap 1907. 239. sz.