nyug. gazdaságintézeti tanár, szül. 1820. nov. 3. Léván. (Barsm.); 1841-ben a győri akadémián jogot végzett; 1842. Juhász Benedeknél patvaristáskodott; 1843-44. Barsmegye részéről Ambró követ mellett Pozsonyban volt az országgyűlésen. 1844. okt. 6. Gápel családi nevét Villásira változtatta. 1845. Pesten ügyvédi vizsgát tett; 1846-47. Barsmegye alügyésze volt. 1848. okt. elején a váltójogból az ügyvédi vizsgát kiállván, a honvéd tüzérek közé állott és két hétig az újépületben gyakorolt. Okt. 20. beosztották az első lovas üteghez és részt vett a pákozdi, schwechati és zorndorfi ütközetekben. Decz. 31. az új lánczhídon keresztülmenvén, részt vett a bányavárosok felé végrehajtott visszavonulásban. 1849. jan. 25. hadnagy lett és részt vett a branyiszkói, kápolnai, hatvani, váczi, sarlói és komáromi ütközetekben; midőn pedig az oroszok bejöttek, Szemerénél a sereg visszavonulását Komáromba fedezte. Ezután még Felső-Zsolczánál tartóztatta fel az ellenséget, hogy seregünk Aradra visszavonulhasson. Világosnál mint ütegparancsnok adta át ütegét az oroszoknak. 1850-től 1865-ig nevelő volt; 1873-ig pedig Pozsonyban neje birtokán kertészkedett és 1875. mint kertészeti tanár a keszthelyi gazdasági tanintézethez neveztetett ki, hol 11 évig működött. (Közben 1879. okt. 1-től 1880. okt. 11-ig Magyar-Óvárt is működött.) 1886. asthmát kapott és így előadás tartására képtelen volt; ezért nyugdíjaztatta magát és Budapestre költözött, hol mint a Gazdasági Egyesület tisztviselője 1888. decz. 26. meghalt.
Sokat írt a gazdasági lapokba, a Borászati Lapoknak is munkatársa volt; czikke a Pesti Hirlapban (1886. 175. sz. Fürdői levél. Bártfa jún. 23. A fürdő történeti leírása). Czikkei részben a Szinnyei Repertóriuma III. kötetében felsorolvák.
Munkája: A gyümölcsfatenyésztés tana. Lucas Ede és Medicus Frigyes után ford. 105 magyarázó ábrával. Bpest, 1878. (2. olcsó czímkiadás. «A gyümölcsfának tenyésztése és ápolása» cz. U. ott, 1889.).
Szerkesztette a Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzeteket 1880. jan.-tól 1888. decz-ig.
Pesti Hirlap 1844. 393. sz.
Pesti Napló 1888. 388. sz., es k.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 862., II. Pótkötet 1904. 820. l.
Balás Árpád, Magyarország mezőgazdasági szakoktatási intézményei. M.-Óvár, 1897. 239. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és önéletrajzi adatok.