kegyes-tanítórendi áldozópap és tanár, szül. 1747. jan. 23. Szent-Györgyön (Pozsonym.); 1764. okt. 3. lépett a rendbe. A rend több gymnasiumában tanított a grammatikai osztályokban; a midőn a bölcseletet és theologiát elvégezte, a poetikát, rhetorikát és philosophiát adta elő több évig a váczi Theresianumban. Egyszersmind a Herzán grófok nevelője is volt, majd a Gyulay Sámuel gyalogezredének tábori papja 15 évig. 1801-től Bécsujhelyen a katonai akadémián egyházi szónok, a királyi udvar parochusa, egyszersmind Ferencz főherczeg gyermekeinek oktatója a vallástanban és magyar nyelvben. Később Károly Ambrus főherczeg-primás könyvtárnokává, Miksa ausztriai főherczeg pedig udvari káplánjává nevezte ki. Nagy szeretettel vonzódott a mechanikához, és többféle physikai eszközét ajándékozta a váczi múzeumnak. Meghalt 1826. jan. 30. Pozsonyban.
Munkája: Beszéd, melyet... 1793. a brumti táborban Alsatziában... tartott. Hely n.
Prédikácziói 18 vaskos kötetben maradtak fenn kéziratban.
Horányi, Scriptores II. 855. I. (Nevét Wyldnek írta.)
Petrik Bibliogr. (Nevét Wiltnek írja) és Rulla. (Kézirat).