Vidor Pál (családi nevén Bodonyi Kajtár Pál),
színművész, a budapesti Népszínház igazgatója; szül. 1846. nov. 17. Osgyánban (Gömörm.), már 1864. vándorszínész lett. Előbb Domján színtársulatánál, majd egy évi kóborlás után Debreczenben működött. 1873. a kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött és öt évi szereplése alatt teljesen kifejlődött tehetsége, a melylyel a közönséget meghódította. 1878-ban elfogadta Rákosi Jenőnek, a Népszínház első igazgatójának meghívását; Tamásit, az országos hírű népszínműénekest kellett helyettesítenie. Mint Blaháné játszótársa minden népszínműben résztvett; az operettekben is fényes sikert ért el. 1881-ben vette el feleségül Kacsó Karolát, a Népszínház művésznőjét. Porzsolt Kálmán igazgatása alatt a Népszínház főrendezője volt. 1904. márczius 15-én átvette a Népszínház igazgatását. Sokat fáradozott a Népszínház segélyegyesületének és nyugdíj-intézetének megalapítása körül. Öngyilkos lett 1906. decz. 1. Budapesten.
Czikke a M. Szellemi életben (Bpest, 1892. Egy szerződés).
Munkái.
1. A vörös sapka, népszínmű 3 felv. Bpest, év n. (Népszínház műsora 8. Először adták 1882. máj. 27.).
2. Czifra Zsuzsi lakodalma dalai. (Népszínmű 3 felv. U. ott, év n. (A népszínművet először adták 1886. márcz. 12.)
Kéziratban maradt színművei: A szárazmalom, népszínmű dalokkal, 3 felv. (Először adták 1883. ápr. 5.); Ingyenélők, népszínmű 3 felv. (Első előadása 1889. febr. 21.); A kassai diákok, operette 4 felv. Szigligeti vígjátéka után írta; zenéje Erkel Elektől. (Első előadása 1890. nov. 15.); Az apja leánya, népszínmű; Szökjünk! Énekes színmű 3 felv. (Első előadása 1892. márcz. 17. a Népszínházban, mint az előzők is u. ott.)
Figyelő XIII., XIV. 1882-1883.
Athenaeum Nagy Naptára 1886. 58. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 839. l. II. Póútlék 1904. 818. l.
B. Virágh Géza, A magyar színművészet. Bpest, 1900. 88. l.
Vasárnapi Ujság 1906. 49. sz. arczk.
Budapesti Hirlap 1906. decz. 30.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és gyászjelentés.