nyug. állami főgymnasiumi igazgató, szül. 1853. ápr. 7. Eperjesen (Sárosm.); középiskolai tanulmányait ugyanott, az egyetemet Budapesten végezte, a hol 1874. a classica-philologiából, 1875. a német nyelv- és irodalomból nyert tanári oklevelet. Tanári működését 1873. az eperjesi kir. kath. főgymnasiumban kezdette, hol a Széchenyi-kör titkára volt. 1891. a nagybányai állami főgymnasium igazgatójává nevezték ki. Később Budapestre helyezték át, hol jelenleg nyugalomban él.
Czikke az eperjesi kath. főgymnasium Értesítőjében (1885. Egy pár észrevétel a német nyelv és irodalom tanításához a gymnasiumokban).
Munkái:
1. Az ősgermánok vallása. Eperjes, 1875. (Különny. az eperjesi főgymnasium Értesítőjéből.)
2. Aristophanes madarai. U. ott, 1877.
3. Magyar-görög szótár. Bpest, 1877. (Lévay Istvánnal. 2. jav. és bőv. kiadás 1887., 3. k. 1902., 4. k. 1907. U. ott.)
4. Schiller Tell Vilmosa. Középiskolai és magánhasználatra magyarázta. Eperjes, 1882.
5. Parsival. Irodalomtörténeti tanulmány. Bpest, 1889.
6. Latin olvasó- és gyakorlókönyv a gymnasiumok III. oszt. számára. Bpest, 1904. (Szamosi Jánossal).
7. Nippon hősei. Elbeszélés a japán-orosz háborúból. U. ott, (1906).
8. Az állami elemi népiskolai tanítók illetményeinek szabályozásáról és az állami népiskolák helyi felügyeletéről. U. ott, 1907. (1907. XXVI. törvényczikk.)
Szerkesztette az eperjesi Széchenyi-kör Évkönyvét 1889. és 1890. évről. Eperjes, 1891.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 837. l.
M. Könyvészet 1901., 1902., 1906.