1848-49. honvédaltábornagy, Magyarország volt honvédfőparancsnoka, hadügyminisztere s vezérkari főnöke, katonacsaládból származott (atyja Budán született, nyug. cs. kir. huszáralezredes volt, anyja huszárszázados leánya Szombathelyt született). V. szül. 1830. júl. 3. Mestrében (Velencze mellett); 11 éves korában a bécsújhelyi akadémiába lépett, honnét 1828. mint zászlótartó a 48. gyalogezredbe osztatott be; 1830. a 27. sorezredben mint hadnagy, 1834. mint főhadnagy léptetett elő; innét 1839. a 37. magyar gyalogezredbe mint alszázados tétetett át; itt 1840. főszázados, 1845. őrnagy és 1848. máj. 1. alezredes lett Nagyváradon. 1830-tól 1839-ig tanár volt a gráczi hadapród-intézetben. Ő volt az első osztrák tiszt, a ki a magyar kormánynak felajánlotta szolgálatait. 1848. szept. 2. már Kiss Ernővel harczolt Perlasznál, okt. a vezérkar főnöke lett. Míg Mészáros Lázár Schlick ellen harczolt, V. hadügyminiszter volt. Kossuth, hogy Görgey és Dembinszky torzsalkodásainak véget vessen, Vettert nevezte ki fővezérré, de megbetegedvén, kénytelen volt lemondani. Felgyógyulása után a mérnökkar feje lett s egy ügyes tervével a Bácskát visszaszerezte a magyaroknak. (A II. oszt. érdemrendet kapta.) Világos után Zemplénmegyében bujdosott, míg 1850. jún. 4. sikerült neki külföldre menekülni. Franczia-, Spanyol-, Olasz- és Németországban, sőt Amerikában is, de leginkább Angolországban tartózkodott és tanulmányainak élt; utóbbi helyen egy katonai intézetben volt tanár. Az emigratio mozgalmaiban élénk részt vett. A kiegyezés után visszajött és 1867. okt. 5. Pozsonyba érkezett, hol letelepedett; mely város díszpolgárává választotta; itt tölté életének utolsó éveit, csendben és elvonultan. 1882. januárban Budapestre jött megromlott egészségét gyógyíttatni; itt azonban 1882. júl. 26. meghalt 79 éves korában.
Levelei a Honvédben (1867. 11. sz. Pozsony, 1867. okt. a hazafiakhoz, 21. sz. Levele 1867. decz. 15. Pozsony: a jászkerületi honvédegylet elnökéhez); emlékirata (Pesti Hirlap 1881. 285-288. sz.); Adalék az 1848-49. függetlenségi harcz történetéhez: A szerb támadás. A horvát invasio (Hazánk III-V., VII., X., XI. 1885-1889.).
Arczképe: Barabás rajza.
M. Hirlap 1851. 568. sz. (Haditörvényszéki ítélet.)
Honvédek Könyve. Szerk. Vahot Imre. Új folyam 1867-68. arczk.
Pressburger Zeitung 1867. 268-271. sz.
Hazánk és a Külföld 1867. 26. sz. arczk., 1868. 1-3. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1867. 20. sz. arczk.
Magyarország Képekben 1868. 213. l. arczk.
Vasárnapi Ujság 1868. 3. sz. arczk., 1862. 31. sz. arczk.
Honvéd-Album 1868. arczk.
M. Polgár Nagy Naptára 1870. (Szemere-Bertalan naplójából).
1882: Pesti Hirlap 206-208. sz., Hon 205., esti k. 208., P. Napló 206., 207., Függetlenség 200., 213. Egyetértés 206., 208., Budapesti Hirlap 206., 208. Ellenőr 376., 380., Pozsonyvidéki Lapok 52., 53. sz.
Hazánk III. 1885. arczk. (Gelich Richárd).
Pallas Nagy Lexikona XVI. 826. l.
Az 1848-49. magyar szabadságharczot ismertető munkák.
Kossuth Iratai az emigratióból és gyászjelentés.