jog- és államtudományi doktor, kir. tanfelügyelő, a Petőfi-társaság tagja, Vértesi Arnold unokaöcscse, szül. 1867. szept. 22. Balassa-Gyarmaton (Nógrádm.), hol édes atyja ügyvéd és megyei főszolgabiró volt; de már egy év mulva szüleivel Pásztóra (Hevesm.) költözött; középiskoláit Beszterczebányán és Losonczon végezte 1884-ben, Balassa-Gyarmaton a törvényszéknél hivatalba lépett; de csakhamar elvonzotta őt a hirlapírói pálya és 1889. Debreczenbe ment, hol nagybátyja, Vértesi Arnold lapjánál, a Debreczeni Ellenőrnél működött (az ottani ref. jogakadémiára is beiratkozott). 1893-ban költözött a fővárosba, hol ismét hirlapírással foglalkozott, midőn 1899. jún. a budapesti egyetemen az összes jogtudományok doktorává avattatván, szakított a journalisztikával és Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte székesfővárosi segédtanfelügyelőnek. 1902. Nagy-Szebenben lett tanfelügyelő, hol kulturharczot vívott a nemzetiségiekkel; később a fővárosban tanfelügyelőhelyettes lett; ezután egy ideig Torontál vármegye tanfelügyelője volt. Jelenleg temesvári kir. tanfelügyelő. A Petőfi-társaság 1906-ban választotta tagjai közé; 1908-ban pedig az Arany János-társaság választotta be tagjai sorába, mely társaságnak alelnöke is volt.
1887-ben jelentek meg első jelentősebb irodalmi dolgozatai a Fővárosi Lapokban, melynek később munkatársa is volt; a fővárosba költözése (1894) után az Egyetértésnek lett munkatársa, később a Nemzet segédszerkesztője volt; a többi fővárosi folyóiratokba és lapokba is sokat írt, úgy, hogy tízévi ujságírói pályája alatt hirlapi s tanügyi czikkeken kívül néhány száz tárczát, rajzot és verset írt, így a Képes Családi Lapokba (1887., 1890-92., 1894. elbeszélések, költ.), a Pesti Hirlapba (Debreczenből), a Debreczeni Ellenőrbe (Palotai Piroska), a Vasárnapi Ujságba (1895., 1897. beszélyek és rajzok), az Ország-Világba (1894-95., 1900. rajzok), a Fővárosi Lapokba (1897. 19. sz. Vajda János), az Agrár-Albumba (1902-1903. rajzok) sat.
Munkái:
1. Az élet bajai. Beszélyek. Debreczen, 1890. (Ism. P. Hirlap 117. sz.).
2. Sebek. Elbeszélések. U. ott, 1893. (Ism. Fővárosi Lapok 284. sz., M. Szemle 41., Élet 752. 1., Nemzet 1893. 241. sz.).
3. Elbeszélések. Bpest, 1895. (Athenaeum Olvasótára III. 18. Ism. Főv. Lapok 298., Nemzeti Ujság 314., Őrálló 91., M. Geniusz 47. sz., Otthon I. 176. 1., Nemzet 314., M. Hirlap 308., Magyarország 344., M. Szemle 52., Ország-Világ 44.).
4. Apám, édes apám! vagy Isten ujja, néha a gyerek szava. U. ott, év n. (Historiák, nóták 190.).
5. A kis doktor története. Regény... U. ott, 1897.
6. Falusi történetek. Elbeszélések. U. ott, 1902. (Családi Regénytár 26.).
7. Az élet. Elbeszélések. U. ott, 1908. (Ism. Budapesti Hirlap 304. sz., Vasárnapi Ujság 51. sz.).
8. Rabszolgák. Elbeszélések. U. ott, 1908. (Ism. Budapesti Hirlap 304. sz., Vasárnapi Ujság 51. sz., Délmagyarországi Közlöny 1909. 7. sz.).
9. A szomorúság tarlóján. Versek, 1890-1900. U. ott, 1909. (Ism. Vasárnapi Ujság 27. sz., Pesti Hirlap 139. sz.).
Szerkesztette a Debreczeni Ellenőrt 1891-92-ben.
Ország-Világ 1896. 13. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 786., II. Pótlékkötet 1904. 813. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
M. Könyvészet 1902., 1908., 1909.
Magyarország Vármegyéi. Heves vármegye. Bpest, 1909. 408. l. és önéletrajzi adatok.