a Kisfaludy- és Petőfi-társaság tagja, Viklida Antal tanítóképző-igazgató, ki családi nevét később Vértesire változtatta, és Rusbárszky Francziska fia, szül. 1836. aug. 16. Egerben (Heves m.); iskoláit Miskolczon végezte. 1849. nyári hónapjaiban elment a táborba honvédnek és részt vett a temesvári csatában. 1852-ben a pesti egyetemen az orvosi tudományokat kezdte hallgatni, két év mulva azonban jogász lett. Első novellája, «A mór király» 1856-ban (a Hölgyfutárban) kedvezően fogadtatván, egészen az írói pályára szánta magát. A fokozott munkásság aláásta egészségét, úgy hogy a 60-as évek végén két évet Olaszországban töltött pihenésben. A 70-es években visszanyert egészséggel és munkakedvvel folytatta írói pályáját. 1879-ben a fővárosból Debreczenbe költözött, hol a Debreczeni Ellenőr napilapnak szerkesztője, majd kiadótulajdonosa is volt. A Petőfi-társaság alapításakor (1876), a Kisfaludy-társaság 1887. választotta tagjai sorába. 1888-ban írta hozzávetőleges számítás szerint ezredik novelláját s ez alkalomból Pesten a Petőfi-társaság, Egerben szülővárosa ünnepélyt rendezett. 1893-ban újra a fővárosba költözött és teljesen az irodalomnak élt; tevékeny részt vett az irodalmi mozgalmakban. Meghalt 1911. aug. 1. Budapesten.
Írt történelmi és társadalmi elbeszéléseket, regényeket és színműveket is; első elbeszélése: A mór király (Hölgyfutár 1856) megjelenésétől fogva csaknem minden magyar lapnak munkatársa volt; tudott alkalmazkodni az uralkodó áramlatokhoz; később Jókai hatása alatt a népies romantika felé fordult, a vidéki életből merítette rajzainak, képeinek tárgyát. Arany János, kinek Koszorújába is írt, őt tartotta Jókai után a legkitünőbb mesélni tudó magyar írónak.
Czikkei a többek közt a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (XXII. 1888. Az asszony. Székfoglaló); a Pesti Naplóban (1893. 302. sz. Emlékezés Csukási Józsefről); a Hétben (1896. «Visszaemlékezések» czímmel az 50-60-as évekbeli írói és közéleti pályájáról érdekes emlékek); utolsó tárczái a Magyarországban jelentek meg.
Munkái:
1. Történeti beszélyek. Pest, 1859. Két kötet. (Ism. Kalauz 17. sz.).
2. Az 1848-49. magyar hadjárat története. Írta Rüstow, ford. U. ott, 1866. I. kötet. (A II. kötetet Áldor Imre fordította).
3. Széchenyi István és kora. Írta Falk Miksa. Ford. U. ott, 1868. (Áldor Imrével együtt).
4. Tíz beszély. U. ott, 1868. Két kötet.
5. A dicsőség tengeréből. Elbeszélések az 1848-49. szabadságharcz korából. U. ott, 1869.
6. Világ folyása. Elbeszélések. U. ott, 1870. Két kötet. (Magyar Hölgyek Könyvtára XXVII., XXVIII).
7. Beszélyei. Bpest, 1874. Két kötet. (Kis Nemzeti Múzeum 30., 31.).
8. Nero és az első keresztyén üldözés. U. ott, 1875. (Történeti Könyvtár 6.).
9. A Chancellor. Írta Verne Gyula, ford. francziából. U. ott, 1875.
10. A természet könyve. Bernstein. A német műve után ford. U. ott, 1875. (A 3., 4. és 5. füzeteit.).
11. Julius Caesar története. U. ott, 1876. (Történeti Könyvtár 26.).
12. A Grant kapitány gyermekei. Írta Verne Gyula, ford. U. ott, 1876. Két kötet. (3. kiadás. 1899., 4. k. 1905. U. ott).
13. A svájczi szabad köztársaság története. U. ott, 1877. (Tört. Könyvtár 40.).
14. Eltévesztett utak. Regény. U. ott, 1877. (Ism. Petőfi-Társaság Lapja 13. sz. Hölgyek Lapja 2. sz.).
15. Híres utazók és híres utazások története. Írta Verne Gyula, ford. U. ott, 1877. (Kis Nemzeti Múzeum 38.).
16. Egy boldogtalan története. Daudet után ford. U. ott, 1877. (Névtelenül).
17. A rőtszakállú Frigyes története. U. ott, 1878. (Tört. Könyvtár 41.).
18. III. Napoleon. U. ott, 1878. (Tört. Könyvtár 55.).
19. A fölkelő nap országa. Regényes utazás Japánban. Sok képpel. U. ott, 1878.
20. A nyomorúság iskolája. Regény. Kiadta a Petőfi-társaság. U. ott, 1878.
21. Fényes házasság. Regény. U. ott, 1878. (Ism. Petőfi-Társaság Lapja 13. sz.).
22. Öngyilkosok. I. A kik életben maradnak. Debreczen, 1882. (Elbeszélések. Ism. Nemzet 97. sz., Pesti Hirlap 338. sz. 2. kiadás. Bpest, 1885.).
23. A kurucz világból. Két elbeszélés. Debreczen, 1885.
24. A jegyző kiassszony. Elbeszélés. Bpest, 1885.
25. Páriák. Elbeszélések. U. ott, 1885. (Ism. M. Polgár 233., Nemzet 204. sz.).
26. A debreczeni diák. U. ott, 1885. (Ism. Főv. Lapok 126., Nemzet 121. sz.).
27. Csiricsáry Bertalan úr ő méltósága. Regény. U. ott, 1887. (Ism. Fővárosi Lapok 143. sz.).
28. A bojár leánya. Regény. Debreczen, 1888. Két kötet.
29. Az ezredik novella. Bpest, 1888. (Ism. P. Napló 256. sz.).
30. Összes munkái. Ezer elbeszélés. Debreczen, 1888-91. 15. kötet (171 elbeszélés. Több nem jelent meg).
31. A fecskefészek. Regény. U. ott, 1890.
32. Fürdőn. Regény. Bpest, 1895. (Ism. Nemzet 314. sz. Athenaeum Olvasó-Tára III. 10.).
33. Mézeshetek. Regény. U. ott, 1895. (Ism. Nemzet 314. sz. Athenaeum Olvasó-Tára III. 13.)
34. Mindhiába. Regény. U. ott, 1896. (Athenaeum Olvasó-Tára IV. 18.).
35. Az ugaros-karádi közbirtokosság. Regény. U. ott, 1896. Két kött. (Ism. M. Szemle 1897. 6. sz., Hét 5. sz. Kath. Szemle 1898., Athenaeum Olvasó-Tára V. 7., 8.).
36. Kisvárosi történetek. U. ott, év n. (Ism. M. Kritika 1898. 18. sz. M. Könyvtár 40.).
37. A királyi tanácsosék. U. ott, 1897. (Ism. M. Kritika 1. sz. Szépirodalmi Könyvtár.
38. Előre. Regény. U. ott, 1899. (Athenaeum Olvasó-Tára VIII. 6.).
39. Kadocsa Ákos. Regény. Neogrády Ákos rajzaival. U. ott, 1900.
40. A szerencse fia. Regény. U. ott, 1901.
41. Istenért és szabadságért. Regény. U. ott, 1901.
42. Innen-onnan. U. ott, 1903. 16 (elbeszélés. Egyetemes Regénytár XVIII. 13.).
43. Varga Imre. Regény. U. ott, 1903. és 1908. (Goró Lajos rajzaival).
44. Fölfelé. Regény. U. ott, 1908. (Ism. Egyházi Közlöny 50. sz. Pester Journal 21. sz.).
Munkáiból többet lefordítottak németre, francziára és oroszra; így: Wegen zehntausend Gulden (Wien, 1898. Allgemeine National-Bibliothek 180.).
Megpróbálkozott a színműírással is: «Az áruló» czímű színműve Kolozsvárt, az «Irma urfi» Debreczenben került színre; a budai színkörben 1886. jún. 5. adták elő.
Szerkesztette a Fekete Leves czímű élczlapot 1861. decz. 10-30-ig; a Harang czímű vegyes tartalmú hetilapot 1862. febr. 1-től ápr. 30-ig; a Divatcsarnok cz. szépirodalmi hetilapot 1863. jan. 1-től júl. 30-ig; a Képes Világ cz. vegyes tartalmú hetilapot 1866. ápr. 1-től 1870 végeig; a Magyarország és Nagyvilág cz. képes hetilapot 1867. ápr. 7-től 1870. nov. 5-ig; szerkesztette és kiadta az Ország-Világ cz. szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilapot 1870. decz. 15-től 1872. jan. 1-ig; mint kiadótulajdonos szerkesztette a Debreczeni Ellenőr cz. politikai közlönyt (mely hetenkint ötször jelent meg) 1878. okt.-től 1893-ig (utóbbi két évben a lapnak főszerkesztője volt); rövid ideig szerkesztette a Pesti Hirlapot is.
Magyarország és a Nagyvilág1878. 5. sz. arczk. (Szana T.).
Debreczen-Nagyváradi Értesítő 1879. 22. sz.
Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886-1900.
Jubileuma 1888: Ország-Világ 44. sz. arczk., Nemzet 385., Egyetértés 285., Budapesti Hirlap 285., Fővárosi Lapok 284., 286. (Vadnai K.), M. Szalon X., Irodalmi Értesítő 22. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk., 1896. 13. sz. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 805. XVIII. 786. II. Pótlék 1904. 812. l.
M. Könyvészet 1901., 1903., 1908.
Magyarország Vármegyéi. Heves vármegye. Bpest, 1909. 407. l.
1911: Vasárnapi Ujság 32. sz. arczk. és nekr., Budapesti Hirlap 182. sz., Pesti Hirlap 182. sz.
Önéletrajzi adatok és fiának, V. Jenőnek szíves közlése.