bölcseleti doktor, középiskolai tanár és hirlapíró, szül. 1881. márcz. 24. Török-Szent-Miklóson; elemi iskoláit Bécsben, középiskoláit a szolnoki állami főgymnasiumban végezte; mint a budapesti egyetem bölcseleti hallgatója a modern philologiával foglalkozott és a tanári pályára lépett.
Munkatársa a Gaal Mózes Tanulók Lapjának és Szabó Endre Néplapjának 1900 óta (irodalmi, művészeti és társadalmi kérdésekkel foglalkozik); írt a szolnoki Tiszavidékbe, a Jász-Nagykún Szolnokmegyei Lapokba, az Üstökösbe, a Borsszem Jankóba, a Politikai Heti Szemlébe, a M. Nyelvőrbe, a Kis Világba, az újpesti Ellenzéki Ujságba és a Tanulók Lapjába.
Munkái:
1. Verseghy Ferencz emlékezete. Szolnok, 1901.
2. Illésiász. Humoros éposz. Bpest, 1902. Lakatos Andorral együtt. Lakatos Alfréd rajzaival. (Ism. Vasárnapi Ujság 31. sz.).
3. A gyermeknyelv hangtanáról. U. ott, 1905. (Nyelvészeti Füzetek 22.).
Álnevei és jegyei: Mumia, Szolnoki József és V. J.
A Tanulók Lapja szerkesztőségének szíves közlése.