ügyvéd, megyei hivatalnok és volt országgyűlési képviselő, V. János birtokos fia, szül. 1813. szept. 23. Gyergyó-Szent-Miklóson; a két első gymnasialis osztályt Nagyváradon járta, a többit és a jogot az egyetemen Pesten végezte 1833-ban; az ügyvédi vizsgát szintén Pesten tette le 1837-ben. Azután 1837-től kezdve Biharmegyében Szombatságban lakott s ott a megyei közgyűlésen élénk részt vett és mindig a szabadelvű párt érdekében működött. 1848. Biharmegye magyarcsékei kerületi szolgabirájának megválasztotta. De a szabadságharcz előrehaladásával a bihari szabadcsapatba állott és mint százados a haza ügyét fegyverrel szolgálta. A fegyverletétel után rövid ideig ismét szolgabiró volt, de azután mint szabadelvű ember hivatalából letétetett és üldöztetésnek volt kitéve. 1861. a magyar-csékei kerület ismét országgyűlési képviselőnek választotta; ott is a szabadelvű párt embere, a határozati párt híve és különösen a követi utasítások pártolója volt. 1861. lakását Szombatságról áttette Kúnágotára, 1864. szerezte battonyai birtokát, hol 1879. márcz. 26. meghalt.
Az Aradon megjelent Alföldnek buzgó munkatársa volt; az Egyetértésben is többször megjelent czikke.
Munkái:
1. A nemzetiségi kérdés Magyarországban. Írta Szombatsági. Pest, 1861.
2. Politikai kérdések és tanulmányok. Írta Kunágoti. Kiadta Márton Ferencz. Arad, 1862.
3. A képviseleti és önkormányzati rendszer, vonatkozva hazánkra. U. ott, 1865.
4. A «jövő» nemzetisége: Czikksorozat Kunágatitól. U. ott, 1868. (Melléklet az Alföldhez).
5. Hagyatékom Etele, Jenő és Csaba fiaimnak. Bpest, 1875. (2. kiadás. U. ott, 1884. Előszóval és életrajzzal Györgyösy Rudolftól (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1881. 9. sz.)
Hölgyfutár 1862. II: 55. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai XII. 155. l.
Fővárosi Lapok 1879. 76. sz.
Vasárnapi Ujság 1879. 14. sz.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.