bölcseleti doktor, egyetemi tanár, szül. 1785. nov. 15. Beszterczebányán (hol atyja iskolamester volt); mint a beszterczebányai püspökmegye növendékpapja, bölcseleti és theologiai tanulmányainak elvégzése után gróf Gyulay Lajosnak (később az erdélyi kanczellária referendáriusa) nevelője volt. 1810. a győri akadémia bölcseleti tanárának neveztetett ki és 1812. bölcseleti doktor lett. 1834. febr. 25. a pesti egyetemhez áthelyeztetett. 1842. magyar nemességet nyert és 1844. nov. 5. Verner családi nevét Verneyre változtatta. A jenei ásványtani társaságnak tagja, Győr, Tolna, Esztergom, Zólyom vármegyék, Füss és Bácsa praediumok táblabirája, a jászvárosi és görliczi természetvizsgáló-társaságok levelező tagja volt. 1849-ig volt egyetemi tanár, azután nyugalomba vonult és pár év mulva meghalt.
Munkái:
1. Logica, seu: dianoelogia. Jauruni, 1821. (2. kiadás U. ott, 1833., 3. k. Pest, 1835. 4. k. Buda, 1848).
2. Psychologia empirica, Jaurini, 1827. (Ism. Hazai és Külföldi Tudósítások 1828. II. 6. sz. 2. kiadás. Pest, 1835., 3. k. Buda, 1849.).
3. Philosophia moralis. Pestini, 1835.
4. Metaphysica, seu gnoseologia. U. ott, 1835-38. Két kötet. (2. kiadás. Buda, 1843.).
5. Tentamen publicum ex metaphisica. Pestini, 1836. és 1838.
6. Tentamen publicum ex logica et psychologia empirica. U. ott, 1838.
7. Ünnepélyes beszéd mellyet a magyar kir. tudomány egyetem ujonnan alakításának LXVII. év fordulati napján 1847. jún. 25. az egyetemi nagy teremben köztetszéssel mondott. Tiszteletük jeléül kiadják a másodévi bölcsészek. Buda, 1847.
Hazai és Külföldi Tudósítások 1834. I. 24., 1835. I. 8. sz.
Jelenkor 1834. 21. sz.
Fejér, Georgius, Historia Academiae. Budae, 1835. 169. l.
Philosophiai pályamunkák I. 1835. 110. l.
Nemzeti Ujság 1842. 96. sz.
Wurzbach, Biogr. Lexikon. Wien, 1887., LV. 28. l.
Petrik Bibliogr.
Illésy-Pettkó, Királyi Könyvek. Bpest, 1895. 231. l.