hirlapíró, szül. 1862. Rozsnyón (Gömörm.); tanulmányait u. ott és Szarvason végezte s a tanítói pályára lépett; ezt azonban csakhamar otthagyta és hirlapíró lett. 1890-től a Nagyváradba írt, majd Aradon az Alföldnek s Arad és Vidékének lett a munkatársa. Innét Békés-Csabára, majd Budapestre jött és a néplapoknál lett segédszerkesztő.
Írogatott a Pesti Naplóba, Néptanítók Lapjába (1886-89), Nemzeti Iskolába és sok vidéki lapba. Czikkei az Aradi Közlönyben (1887. 112. sz. Az aradi magyar színészet első évei, 116., 118. Komáromi Alajos); a Budapesti Hirlapban (1896. 338. sz. A karczagi paraszt-poetáról: Varga Mihály juhászról, ugyanez a Szarvasi Lapban is, 1897. 3. sz.); a Székely Nemzetben (1904. 177. sz. A rozmaringról).
Munkái:
1. Tanügyi karczolatok. Komócsy József előszavával. Arad, 1891. (2. kiadás. Békés-Csaba, 1897.).
2. Falusi délutánok. U. ott, 1894. (Tárczák).
3. Békés megye az ezredéves ünnepeken. Szerk. U. ott, 1896. (Két fénynyom. képpel és szövegrajzokkal).
4. Néhány szó a szövetkezetekről. Jó tanácsok az értelmes magyar nép számára. U. ott, 1899.
5. Beteg- és rokkantsegélyt a mezei munkásoknak. Emlékirat. Bpest, 1898. (Rosenthal Ignáczczal).
6. A méltóságos asszony aranya, vagy miképen jöttek észre a szuczilisták. U. ott, 1920.
7. Bábolnától Mesthedaliig. Utirajz. U. ott, 1904.
Szerkesztette a Békésmegyei Közlöny cz. hetenként kétszer megjelent politikai lapot 1894-től 1899-ig Békés-Csabán.
Álnevei és jegyei: Vetési István gazda és V. L.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900. és a Tanulók Lapja szerkesztősége.