pozsonyi kanonok, bátai apát, szül. 1572. Baranya vármegyében ref. szülőktől; miután iskoláit Tolnán és Debreczenben elvégezte, Czegléden, Kecskeméten és Kőrösön mint iskolamester és prédikátor működött. 1599. a nyitravármegyei Irmelyre (Ürményre) vonult, hol a katholikusok elleni támadásaival Forgách Ferencz nyitrai püspöknek, az ellenreformatio egyik legerélyesebb emberének a haragját vonta magára, ki előbb Demjén országgyűlési követ által megintette; de czélt nem érvén V.-t elfogatta és egy ideig a nyitrai várban őrizet alatt tartotta; és csak Bocskay felkelésének hírére bocsátotta szabadon. Hitfeleivel történt hosszas vitatkozások után Komjáti prédikátorságakor 1610. aug. 15. Pázmány fáradozásai folytán a kath. vallásra tért. Az egyházi rendbe fölvétetvén, Vág-Sellyére küldetett plébánosnak; 1614. pozsonyi plébános lett és tevékeny részt vett a térítés munkájában. Midőn Bethlen Pozsonyban országgyűlést tartott, innét menekülnie kellett. 1615. pozsonyi kanonokká neveztetett ki, a káptalan és egyháza ügyeinek rendezésében előkelő része volt. Részt vett a korában tartott legtöbb vármegyei és nemzeti zsinaton. Az 1629. Pázmány alatt és 1638. Losy alatt tartott zsinatok határozatait aláíráta. 1627. a jövedelmes bátai apátság urává neveztetett ki. «V. M. (mint Ipoly mondja) azon nevezetes magyar hittani irodalmi iskola egyik kiváló férfia volt, melyet Pázmány Péter lángszelleme alkotott, mikor vele vallása győzelmét megalapítva ezzel egyszersmind a magyar hittani irodalmat és szónoklatot, a magyar nyelvnek írói prózáját és ékesszólását megalkotta.» Meghalt 1645.
Czikke a M. Sionban (1868. A pozsonyi érseki palota kápolnája. Írta V. M. 1641-ben. Ford. Csóka Károly.)
Munkái:
1. Tanácskozás, mellyet kelljen a különböző vallások közül választani. Írta Lessius Lénárd. Ford. Pozsony, 1611. (2. kiadás. Megtoldva «az Meiszner rosszalkodására» rövid felelettel. 1612. 3. kiadás 1640. U. ott.).
2. Az igaz Isteni tiszteletnek tiszta Tüköre, mellyben világosan és fényesen láthatja kiki az Istent, és az Isten tiszteletének szükséges voltát. U. ott, 1638. (Sándor István először tulajdonította e munkát V.-nak. Ipolyi ezt kétségbe vonja).
3. Intő s Tanító Levél; Mellyben, a régi keresztyén hitben, a Bátaiakat erőssiti Apát-urok; Fidei, Obedientia comes est; Mater Humanitas: Haeresis soror, Contumacia; Mater Superbia est... az az: Hitnek, az Engedelmesség úti-társa; Annya, Az Alázatosság; Az Eretnekségnek húga, a Meg-átalkodás; Annya, a Kevélység. U. ott, 1639.
4. Az eretnekeknek adott hitnek meg-tartásáról. Mellyeket Egy Tudós ember irásaiból Magyarrá... Forditott. U. ott, 1640. (E munka szerzője: Becanus-Von der Beck Márton jezsuita).
5. Veresmarty Mihály megtérése historiája. Bevezetésül Veresmarti Mihály élete és munkái. Korrajz a hitújítás idejéből. Írta Ipolyi Arnold. Bpest, 1875., 1878. Két kötet. (Corpus Scriptorum Ecclesiae Hungaricorum. Régi magyar egyházi írók. Kiadja Ipolyi Arnold. I., II. Házi Könyvtár 18., 19. Díszkiadás egy kötetben. U. ott, 1875. Ism. Századok 1877. 758. 1.).
Bod, M. Athenás 327. l.
Sándor István, M. Könyvesház 29. l.
Danielik, M. Irók II. 373. l.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár 1. 196., 199., 303., 308., 313. l.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zelliger Alajos, Egyházi Írók Csarnoka. Nagy szombat, 1892. 547. l.
Pallas Nagylexikona XVI. 781. l.
Zoványi Jenő. Theologiai Ismeretek Tára III. 388. l.
Ádám Gerzson, Nagykőrösi Athenás. Nagykőrös, 1904. 295. l.