állami felső népiskolai igazgató, V. Sámuel ref. lelkész és Kendi Mária fia, szül. 1826. márcz. 6. Kóboron (Kőhalomszék, ma Nagy-Küküllőm.); tanult a székelyudvarhelyi ref. főiskolában; 1848. szept. 8. beállott Kossuth-huszárnak, 1849. jún. 9. Hunyadi huszár lett hadnagyi rangban és végig küzdötte a szabadságharczot. A világosi fegyverletétel után hazavergődött Erdélybe; az elfogatástól menekülve, Háromszékre, Torjára ment és itt nevelősködött 1852-ig; ezalatt francziául is megtanult. Ezen év második felétől 1855-ig Sepsi Szent-Györgyön és Székely-Udvarhelyen német nyelvű alkalmazást kapott. 1855-58-ig a székely-udvarhelyi ref. főiskolánál segédtanár és 1858-tól a zágoni elemi népiskolának tanítója volt. 1869-ben állami költségen kiküldetett a németországi népiskolák tanulmányozására. 1870. aug. 1. br. Eötvös József miniszter gyakorlóiskolai tanítónak nevezte ki a székely-keresztúri állami tanítóképzőhöz. 1879. a hosszúfalusi állami felső népiskola igazgatói állására lépett elő. 1897. nyugalomba vonult és 1906. jún. 10. meghalt.
Tanügyi czikkeket írt a Néptanítók Lapjába, a Család és Iskola, Felső Nép- és Polgáriskolai Közlöny, Iskola és Szülőház cz. szaklapokba; levelezője volt a Székely Nemzetnek.
Munkái:
1. Udvarhelymegye földrajza. Székely-Udvarhely, 1882. (A megye népnevelési egyesületének pályadíját nyerte.).
2. Brassómegye földrajza az elemi iskolák III. osztálya számára. U. ott,...
Magyar Tanítóképző 1907. V. füzet. (Sándor Domokos) és a m. n. múzeumi könyvtár példányáról.