bölcseleti doktor, prot. főgymnasiumi tanár, szül. 1857. ápr. 24. Nagy-Sajón (Besztercze-Naszódm.), 1878. mint egyetemi hallgató besoroztatván, részt vett Bosznia okkupácziójában. 1882. nyert tanári oklevelet a magyarból és bölcseletből. 1884. a rimaszombati egyesült prot. főgymnasiumban segéd- és néhány hónap mulva rendes tanárnak választatott meg, hol jelenleg is mint a magyar nyelv és irodalom s a görögpótló irodalom tanára működik.
Versei és czikkei a budapesti és vidéki lapokban jelentek meg. Rimaszombatban átvette a Gömör-Kishont szerkesztését, melybe több évig írt vezérczikkeket, tárczákat, értekezéseket és verseket. Czikkei a rimaszombati egyesült prot. főgymnasium Értesítőjében (1885. A XVIII. század utolsó negyede és egy iránymű: Gvadányi: Peleskei nótárius budai utazása); a Gömör-Kishontban (1888. 50. sz. Fölhívás a Tompa-szobor érdekében, 1902. 24. sz. beszéde a Tompa-szobor leleplezésekor. 1904. 4. sz. Az ízlésről, 1895. 7. sz. Madách «Évá»-ja, 1906. 51. sz. Emlékezés Groó Vilmosra); a rimaszombati prot. egyesült főgymnasiumi Értesítőjében (1887. Tompa Mihály a forradalom alatt és után); az Eperjesi Lapokban (1910. 39., 40. sz. Mikszáth Kálmán a rimaszombati iskolában 1857-1883); a Pallas Nagy Lexikonába több mint 200 czikket írt; a Magyarország Vármegyéi cz. vállalatban (1903) Gömör-Kishont vármegyét és Rimaszombat várost nagyobb részben ismertette.
Munkái:
1. Tinódi Sebestyén és kora. Bpest, 1880.
2. Költemények. U. ott, 1882.
3. Gömör Kishont vármegyei közlöny története. Bpest, 1896.
4. Petőfi emléke. Rimaszombat, 1899.
5. Vörösmarty és a nemzeti átalakulás. Rimaszombat, 1900.
6. Tompa Mihály szobrának leleplezése alkalmával. U. ott, 1902.
7. Petőfi szerelmei, (Cancrinyi Emmától Szendrey Juliáig.) U. ott, 1907.
Szerkesztette a Gömör-Kishont vármegyei Közlönyt 1886-90-ig és 1896-ban; szerkeszti a Gömör-Kishont vármegyei Naptárt 1906. óta.
Ország-Világ 1890. 51. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Magyarország Vármegyéi. Gömör-Kishont vármegye. Bpest, 1903. 406. l.
Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 154. l.