nyug. állami főgymnasiumi igazgató, czímzetes főigazgató, szül. 1834. decz. 24. Bábolnán (Hunyadm.); atyjának (Csík megyéből származott birtokosnak) korán elhalálozása következtében korai árvaságra jutva, felvétetett a nagy-szebeni kir. kath. Teréz-árvaházba. 1848-49-ben az árvaházat kórházi czélokra használták fel; ekkor az intézet növendékei szétoszoltak és V. honvédnek állott. A szabadságharcz után visszatért az árvaházba és végezte a főgymnasiumot. Állami ösztöndíjjal 1856-60. a bécsi egyetemen, mint a tanárképzőintézet tagja Vahlen, Bonitz és Hoffmann tanárokat hallgatta. Ott nyert 1860. okt. 15. és a budapesti egyetemen 1866. jan. 1. tanári képesítést a latinból és görögből; tanított 1860-tól a budapesti I. ker. kath. főgymnasiumban mint helyettes, 1862. febr. 2-től mint rendes tanár; 1868. aug. 13. a nagy-szebeni kir. állami főgymnasium igazgatójának neveztetett ki; 1892. okt. 10. főigazgatói czímet nyert. 1897. márcz. 1. nyugalomba vonult. Jelenleg a tudománynak él Budapest környékén.
Classica philologiai és magyar nyelvészeti czikkei megjelentek a nagyszebeni főgymnasiumi Értesítőiben (1872-től), az Egyetemes Philol. Közlönyben (1877-től 1898-ig), az Országos Tanáregylet Közlönyében (XI., XVIII. XX. évf.); az Erdélyi Figyelőben (1880), az Erdélyi Múzeumban (1896), a Nyelvtudom. Közleményekben (1898).
Munkái:
1. Hellas és Róma. Az ókori remekírók fordításai. II. füzet. Kalliope. (Herodotos IX. könyve.) Magyarította. Pest, 1863. (Bartai Antlalal).
2. P. Ovidii Nasonis Carmina Selecta. Szótárral. U. ott, 1864. (3. jav. kiadás. Bpest, 1876. Szótárgyűjtemény II.; 4. jav. kiadás: P. Ovidius Naso válogatott költeményei. Összeállította és kézi szótáráral ellátta. U. ott, 1885.).
3. Teljes latin-magyar szótár. U. ott, 1854. (Bartl-Bartal Antallal, 2. kiadás, 1865., 3. k. 1872. U. ott.).
4. Fordítási gyakorlatok magyarból latinra. A gymnaisum középosztályai számára. I. rész a III. és IV. osztály számára. Pest, 1865.
5. Cornelii Nepotis liber de excellentibus ducibus exterrarum gentium cum vitis Catonis et Attici ex libro de historicis Aeneise. Magyarázta. I. 1-3. könyv. U. ott, 1870.; I-VI. ének. 2. kiadás. Bpest, 1875., 1880. és 1886. (Görög és latin remekírók. 12., 24., 4. k. U. ott, 1900.).
7. Homeros Iliása. Magyarázta és bevezetéssel ellátta I-VI. ének. Bpest, 1877. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny).
8. Homeros Odysseája. Magyarázta és bevezetéssel ellátta. I-VI. ének. Pest, 1872. (Görög és latin remekírók gyűjteménye, 19., 25. és Bpest, 1880. Görög és latin Remekírók 31.).
9. A békák, vígj. Írta Aristophanes, ford. Bpest, 1875. (M. Könyvtár 6, Ism. Kelet Népe nov.).
10. Az ige műszavak a magyar nyelvben. Bpest, 1882.
11. Magyar-latin kéziszótár. Középtanodák számára. U. ott, 1882. és 1883. (2. jav. kiadás: Latin-magyar és magyar-latin kézi szótár középiskolák számára. U. ott, 1887-88. cz. két kötetben).
12. A magyar igenév, a magyar név- és igejelző használata. Petőfi nyelvezetén feltüntetve. Nagy-Szeben, 1887. (A nagyszebeni algymnasium 1885-87. Értesítvényeiből összeállítva).
Petrik, Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Rajner Ferencz, Tanári Névkönyv. Bpest, 1893. 91. l.
A nagyszebeni állami főgymnasium Értesítője. 1897. (Ferenczy István).