ref. lelkész, előbb Kémeren (Szilágym.) rektor volt, s ekkor innét külföldi egyetemre ment; ott érte 1817-ben kémeri pappá választása, mely hivatalát 1864-ig, holta napjáig folytatta. Szép könyvtárt gyűjtött, melyet a zilahi ref. iskola örökölt.
Czikkei a Mult és Jelenben (1841. 101. sz. Az egyházi successio); egyházi beszéd: «Mit és hogy kell dolgozni a haza és nemzet javára?» cz. (Erdélyi Préd. Tár. Kolozsvár, 1834. III. 95-109. 1.) és Agenda, házassági hittételkor. U. ott, 170-175. 1.); a kolozsvári Mentorban (I. 1842. Értelmes gazda.).
Munkája: Halotti beszéd Zilahi Laskai Sámuel felett 1827. július 15-én. Kolozsvár, 1828.
Köblös Zoltán. Halotti beszédek az erdélyi országos múzeum és a kolozsvári ref. kollegium könyvtárában. Kolozsvár, 1905. 35. l. és Dombi Lajos ref. esperes-lelkész szíves közlése.