róm. kath. plébános, szül. 1864. febr. 24. Pesten, hol atyja takarékpénztári hivatalnok volt; innét gyermekkorában szüleivel Hajdúszoboszlóra (hol anyai birtoka feküdt) költözött. 1875-től a budapesti Kálvintéri ref. gymnasiumban tanult öt évig; a gymnasium VI. osztálya végzésére szülei a debreczeni ref. kollegiumba adták; a VII. osztályra Egerbe ment, hol időközben a papnövendékek közé vették fel; ezek irodalmi iskolájában mint ódaköltő és jegyző szerepelt, hegedűjátékával és szavallatával pedig nyilvános ünnepélyeken is föllépett. 1887. felszenteltetvén, Karczagon, Domoszlón, Kaálban, Miskolczon, Jászberényben káplánkodott. 1893. főpásztora az egri kathedrális hitszónokává és a két képző hittani és paedagogiai tanárává nevezte ki. A millennium évében résztvett az országos kath. hitoktatói kongresszuson, mint a szervezendő hitoktatói egylet előadója és a hitoktatói és hittanári országos értekezletek működő tagja. 1896. heves-csányi, 1900. ároktői plébános lett. 1905. huszonötéves írói jubileumát az egri növendékpapok irodalmi egyletének adott 400 koronás alapítványnyal ülte meg. A Magyar Nyelv Szótárába sok szót gyűjtött. 1907-ben főpásztora az egri katekizmust átdolgozó bizottságába nevezte ki.
Költeményeket, beszélyeket és vegyes czikkeket írt a következő hírlapokba, folyóiratokba és évkönyvekbe: Eger (1883., 1885.), Egri Egyházmegyei Közlöny (1887-től, 1901. Csörszárokmenti őshalmok), Egri Hiradó (1900. A csányi őshely, 1905. A szumirok), melyeknek állandó munkatársa; Hittudom. Folyóirat és Havi Közlöny (1886-tól), Népiskolai Tanügy (1888-től). Alkotmány (1901), M. Sion (1904), Századok (1905) sat.
Munkái:
1. Ötven év után. Alkalmi költemény az egri növ. papság m. egyházirodalmi iskolájának 50 éves jubileumára. Eger, 1885.
2. Domoszló monografiája. U. ott, 1888.
3. Holtak iránti kegyelet. Bpest, 1889.
4. Schuster-Holzammer, Bibliai történetek magyarázata. Németből ford. Miskolcz, 1892. Négy kötet.
5. Béketűrés. Eger, 1892.
6. Bethlehem. U. ott, 1893.
7. Dreher Tódor, Iskolai hitelemzések. Ford. U. ott, 1895.
8. Hittan tanítása hazánkban. Bpest, 1895. (Különny. a Hittudományi Folyóiratból).
9. Káté és biblia egyesítése. Temesvár, 1902.
10. A kath. elemi hitoktatás újjászervezése. Eger, 1902.
11. Hortobágyi apátságaink. Egyháztörténelmi tanulmány. U. ott, 1903.
12. Ároktő és vidékének története. U. ott, 1904. (Különny. az Egri Egyházmegyei Közlönyből).
13. Rózsakatalogus. Temesvár, 1906.
14. A Genesis kulturája és az ember kulturájának létalapja lánczolatos összefüggése. Bpest, 1907.
15. A káplán. U. ott, 1908. (Különny. a Hittudom. Folyóiratból).
16. A lelkipásztori állás fejlődése hazánkban. U. ott, 1910. (Ism. Századok 1911.).
Szerkesztette a «Tanítsatok» kath. hitszónoklati havi folyóiratot 1896. jan.-okt. Egerben. 1900-ig Végh Kálmán névvel, ettől kezdve Végh Kálmán Mátyás teljes neve alatt írt.
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892. 245. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
M. Könyvészet 1909.
Magyarország Vármegyéi. Hevesvármegye. Bpest, 1909. 407. I. és önéletrajzi adatok.