koronaőr, kanczellár, a m. tudom. Akadémia igazgató tagja, Vay Miklós tábornok és Adelsheim Johanna bárónő fia, szül. 1820. ápr. 29. Alsó-Zsolczán; otthon végezte a középiskolai tanulmányait; azután Pesten hallgatott jogot; azután patvaristáskodott Bárczay Pál pestvármegyei alispán, majd Szögyény Zsigmond kir. személynök mellett. 1823. Bécsbe ment a polytechnikumra. Atyja halála (1824. máj. 11.) hazahívta és ő átvette a családi jószágot; az alsó zempléni egyházmegye tanácsbiróvá választotta; 1825. pedig Zemplénmegye aljegyzője lett. 1828. nőül vette Geymüller bécsi bankár leányát, Johannát. 1830. vármegyéjét képviselte az V. Ferdinándot koronázó országgyűlésen. 1831. a kolera miatt lázongó vármegyék kir. biztosa és ez évben kir. táblabiró lett. 1840. a tiszántúli ref. egyházkerület főgondnokává választotta. 1841. septemvirré lépett elő és 1844. a rendek koronaőrré választották. 1845. v. b. t. tanácsosi méltóságot nyert és a budai helytartótanácsnál elnökhelyettes lett. 1846. a galicziai forradalom hatásának ellensúlyozására ő küldetett a felső vármegyékbe. 1847-ben ő kísérte István főherczeget 45 napos körútján. 1848. Erdélybe küldetett az oláh lázadás lecsillapítására. A szabadságharcz alatt visszavonultan élt. Ezt Bécsben félremagyarázták és megkinálták az ország kormányzóságával. Miután ezt visszautasítota a «forradalom alatti működéseért» perbe fogták és először halálra, később királyi kegyelemmel négyévi fogságra ítélték. De nyolcz hónap mulva kiszabadult. 1859-ig visszavonultan élt; ekkor a protestánsokra sérelmes pátens ellen ő is harczra kelt és nagy befolyásával annyira vitte, hogy a pátens 1860. visszavonatott. Midőn a kibékülés szüksége előtérbe nyomult, 1860. udvari kanczellárrá nevezték ki. E méltóságáról azonban Schmerling alkotmányellenes kísérlete miatt lemondott. 1865-67. Borsodmegye főispánja volt. Az alkotmány bekövetkeztével működésének súlypontja a főrendiházban volt és koronaőr, 1884. a főrendiház alelnöke s 1888. elnöke lett. 1877. a konventnek. 1881. a nevezetes debreczeni zsinatnak volt elnöke. Meghalt 1894. máj. 14. Budapesten. A m. tudom. Akadémiában Ballagi Géza tartott fölötte emlékbeszédet.
Beszédei. U. o. Vay Miklós urnak Borsod V. főispáni helytartójának hivatalába 1831. Bőjtelőhava 3. történt bevezetése alkalmával mondott beszédek. Miskolcz, 1831. sz. gyűjteményes munkában; Borsodvármegyének 1831. Szent István hava 15. 16. Miskolczon B. Vay Miklós főisp. helytartó jelenlétében restaurationalis közgyűlése alkalmával elmondott beszédek. Miskolcz, 1831. cz. gyűjteményben; a Sárospataki ref. főiskola háromszázados ünnepe emlékkönyvében (1860. júl. 8. Megnyitó beszéde); a Prot. Egyh. és Isk. Lap (1878. 18. sz. Főgondnoki megnyitó beszéde a tiszáninneni egyházkerület közgyűlésén; 27. sz. A sárospataki főiskola új épületének megnyitása és a közhasználatnak ünnepi átadása alkalmával jún. 23.; megyei és alkalmi beszédei a naplókban vannak; a Toldy István a M. politikai szónoklat kézikönyvében (Pest, 1866. II. A vegyes házasságok ügyében 1840.). A vallási átmenet ügyében 1843. A túrmezei sérelemről.
Munkája: Emléklapok Vajai báró Vay Miklós életéből. Lévay József bevezetésével. Bpest, 1899. Szerzőnek aczélm. arczk. (Naplója, levelei sat.).
M. Hirlap 1852. 852. 852. sz. (Haditörvényszéki itélet).
Vasárnapi Ujság 1860. 37. sz., 1873. 18. arczk., 1878. 17. sz. arczk., 1888. 7. sz. arck., 1894. 20. sz. arczk.
Pesti Naptár 1961. 29. l. arczk., 1874. 17. l. arczk.
Verebi Soma, M. Mágnások Arczképcsarnoka 1862. 24. l. kőny. arczk.
Nagy Iván, Magyarország Családai XII. 100, 105. l.
Magyarország és a Nagyvilág. 1866. 7. sz. arczk., 9. sz. arczk.,
Kákay Aranyos, Újabb fény- és árnyképek. Pest, 1866.
Hon 1873. 106. sz.
Kazinczy Ferenc, M. Pantheon Bpest, év n. 266. l. (Nemzeti Könyvtár XXXVI.).
Tört. Lapok. Kolosvár 1876. 15. s.
Domány József, Zsinati emlékkönyv. Székesfehérvár. 1882.
Budapesti Hirlap 1888. 28. sz., 1892. 120. sz. 1894. 133. sz.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 59. l.
Sárospataki Lapok 1894. 26. sz.
M. Állam 1899. 110. sz.
Ballagi Géza, Emlékbeszéd idősb. báró Vay Miklós felett. Bpest, 1895.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 728. l.