zenetanár, egyházi karnagy, szül. 1858. Czegléden; kiképzését a Nemzeti Zenedében és az Orsz. m. kir. Zeneakadémiában nyerte. 1878. több zeneszerzeményével feltünt és e mellett tíz évig mint a Hon és Fővárosi Lapok zeneírója és zenekritikusa a műirodalom terén is nagy tevékenységet fejtett ki. Ez idő alatt több szimfoniai költeményt, melodrámát, vonónégyest, dalt s éneket írt. 1886. a budavári (Mátyás-templom) karnagyi állását nyerte el. A m. kir. operaházhoz több dalművét nyujtotta be, de ott egy sem kerülhetett bemutatására. 1892. Madách Ember tragédiája nyomán Éva zenedrámáját, későbben pedig Rosemunde dalművét fejezte be, melyet a berlini opera egyhangúlag elfogadott előadásra. 1895. Frankfurtban általános siker mellett adatott Ratcliff cz. zeneművge, melyet u. a. év febr. a prágai kir. német színház bemutatott. Mint a magyar zeneiskolának és a m. kir. Ferencz József-nevelőintézetnek tanára a paedagógia terén is sikerrel működik.
Czikkei a Fővárosi Lapokban (1889. 84. sz., 1891. 317. sz.). sat.
Munkái:
1. Az énektan elmélete. Nagyszombat, 1903.
2. Gyakorlati összhangtan. I. A hármashangzat és fordításai. Szabályok, minták és feladatok. II. Négyes hangzat. Bpest, 1908., 1909. Két kötet.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 726. l.
Ország-Világ 1900. 47. sz. arczk.
M. Könyvészet 1903. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.