bíbornok, herczegprímás, esztergomi érsek, v. h. t. tanácsos, a M. tudom. Akadémia igazgatósági tagja, szül. 1832. febr. 12. Keszthelyen (Zalam.); nyolc éves korában vesztette el atyját, V. Ferenczet, ki szűcsmester volt, és édes anyja nevelte sok gonddal, szegényesen; szülővárosában tanult a gymnasiumban és 1847. szept. 15. a szent Benedek-rendbe lépett. A theologiát Pannonhalmán végezte. Fölszenteltetett 1855. máj. 26. Tanár volt 1854-56. Komáromban, 1856-61. Pápán, 1861-69. Esztergomban, 1869-85. házfőnök és gymnasiumi igazgató Győrött. 1885. ápr. 28. pannonhalmi főapáttá, 1891. okt. 27. esztergomi érsekké és Magyarország herczegprímásává neveztetett ki és a Ferencz József-rend nagykeresztjét, 1892. jún. 8. pedig a Szent István-rend nagykeresztjét kapta. Ekkor a koronázási jubileum alkalmával fényes egyházi beszédet mondott, mely általános feltünést keltett. 1893. jan. 16. a római egyház bíbornokává neveztetett. Azon év ápr. 10. életveszélyben forgott egy merénylet következtében, a melyből Kohl Medárd titkár mentette meg. Ugyanezen év máj. nagyobb zarándoklatot veztett Rómába. 1894. febr. 18. a M. tudom. Akadémiának igazgató-tagjává választották, ekkor 10 000 kor.-val alapító tagja lett és a budapesti kath. népgyűlést nyitotta meg. Ugyanez évben fogadta és üdvözölte a királyt. Balassa-Gyarmaton 1896. máj. 3. a millenniumi ünnep alkalmából a hálaadó isteni tiszteleten szintén remek beszédet mondott a királyhoz, a királynéhoz és a nemzethez, melyért felsőbb elismerésben részesült. Mint esztergomi érsek sokat tett egyházmegyéje tanügyének fejlesztése körül: a főtanfelügyelői hivatalt újjá szervezte, Esztergomban kisdedóvónőképző-intézetet alapított, rendezte és emelte az érseki tanítóképző-intézeti tanárok fizetését stb. A kath. tanítók árva- és menedékházára 10 000 frtos, Keszthely szülővárosa szegényei számára 100 000 koronás, a keszthelyi főgymnasiumi tanulók részére pedig 50 000 koronás alapítványt tett. Már Győrött sokat betegeskedett; vas egészséggel nem dicsekedhetett soha. A telet rendesen budavári palotájában tölti; a nyarat balaton-füredi nyaralójában.
Különböző folyóiratokban és lapokban számos czikket közölt, ú. m. a Religióban (1857.), Tanodai Lapokban (1857-58. A pápai kath. gymnasium története, 1859., 1865.), a Sz. István-társulat Naptárában (1865. Eger ostroma, 1866. Tomory Pál, 1867., 1869. Balaton és vidéke); a győri főgymnasiumi Értesítőjében (1872. Árpád és közeli utódai mily hatalomkörrel voltak felruházva?); az Akadémiai Értesítőben (1876. Adatok a m. tudóstársaság alapításához). elnöki megnyitó beszédei a Szent István-Társulat közgyűlésén (a Kath. Szemlében 1892-97). Szerkesztette 1858-ban Füssy Tamással és Mérey Etellel az Ifjúsági Plutarchot, melynek hat füzetébe ő írta: Hunyadi János, Fejér György, Nagy Alfréd és Szilágyi Erzsébet életrajzait.
Munkái:
1. Világtörténelem kath. tanodák számára és magánhasználatra. Pest, 1863. Három kötet. (Füssy Tamással). (Sok kiadást ért).
2. A várnai csata. U. ott, 1864.
3. Magyarország története az alsóbb osztályok számára. Horváth Mihály után. U. ott, 1865. (Németül: U. ott, 1867.).
4. Ugyanaz felsőbb osztályok számára. U. ott, 1865.
5. Világtörténelem kath. tanodák felsőbb osztályai számára. U. ott, 1869. Három kötet. (Sok kiadást ért.)
6. Történelmi atlasz. Bpest, 1873. Négy tábla.
7. Történelem rövid vázlatban alsóbb osztályok számára. Győr, 1869., 1870. Két rész.
8. Adatok az 1825. országgyűlés történetéhez. Bpest, 1877. (Értekezések a nyelv- és széptud. kör. VI. 6.).
9. I. Ulászló magyar király esküszegése és a várnai veszedelem. U. ott, 1884. (Különny. a győri főgymn. Értesítőjéből).
10. Sermo, quem in Ecclesia sua cathedrali habuit... cum munus acciperet die 21. Sept. 1885. U. ott.
11. Adalékok az 1830. országgyűlés történetéhez. U. ott, 1885. (Különny. a győri főgymnasium Értesítőjéből. Ism. Bud. Szemle XLIII. k.).
12. Cl. Fr. Vaszary... dum sedem suam archiepiscopalem capesseret, universo clero archi-dioecesano salutem et benedictionem! Strigonii, 1892.
13. Történelmi életrajzok. Az ifjúság számára. Vaszary János képeivel ellátva. 2. kiadás. Bpest, 1892. (3. kiadás. U. ott. 1906.).
14. Erzsébet királyné emléke. Beszéd 1899. nov. 10. U. ott.
15. Beszédei. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Keményfy K. Dániel. Esztergom, 1909.
A Szilágyi Sándor által szerkesztett Magyar nemzet története cz. munka 1. kötete számára a bevezetést írta.
Századok 1872. 576. l. (Munkálatai).
Scriptores Ord. S. Benedicti 490. l.
Petrik Könyvészete, Bibliogr. és M. Könyvészet 1886-1900.
Vasárnapi Ujság 1885. 20. sz. arczk., 1891. 45. sz. arczk., 1900. 34. sz. arczk. 1905. 22. sz. arczk.,
Győri Közlöny 1886. 30. sz.
Budapesti Hirlap 1885. 121. sz., 1891. 352. sz., 1905. 144. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Állam 1891. 251. sz., 1892., 285. sz., 1905. 120. sz.
Veszprémi Közlöny 1891. 45. sz.
Vasárnap (Nagyvárad) 1891. nov. 15. sz. arczk.
Dunántuli Képes Naptár 1892. 54. l.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 540. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 722. XVIII. 776. l.
Győri Hirlap 1897. 79. sz. (Közvélemény után).
M. Könyvészet 1900-1903., 1906., 1909.
Sturm-féle Országgyűlési Almanach 1810-1815. Bpest, 1910. 13. l.
A M. Tudom. Akadémia Almanachja 1911.