orvosdoktor, hirlapíró, szül. 1818. Galgóczon (Nyitram.); előbb a Talmudot tanulta, majd 1846. a pesti egyetemen az orvosi szakra iratkozott be. Az 1848. márcziusi események után a hirlapírásra adta magát. 1849. jún. 17. Müller Gyula, az Opposition cz. német politikai napilap pesti kiadója szerződésileg rábízta a lap szerkesztését 70 frt havi fizetéssel (az eredeti német szerződés szerint); azonban az osztrákok közeledtével már júl. 8. a lap megszünt és V. Temesvárra menekült, hol mint segédorvost alkalmazták. A szabadságharcz leveretése után Prágába menekült, hol orvosi tanulmányait folytatta; később Lipcsébe költözött, hol Freytag, Schmidt Julian és Kuranda Grenzbotejának szerkesztőségébe lépett; a magyar szabadságharcz eseményeiről írt czikkeket a lapba. Lipcsében tartózkodása alatt még Horn Edével is együtt munkálkodott irodalmilag. 1851. Párisba költözött, honnét 1853. kivándorolt Amerikába és New-Yorkban mint tekintélyes orvos működött, de irodalmilag is foglalkozott. 1887. nyarán át jött Amerikából Gleichenbergbe s az ottani kura bevégezte után meglátogatta Budapestet; ekkor még mindig jól beszélt magyarul.
Munkái:
1. Hangok a multból. A magyar nemzet nagy napjainak emlékeül. Összeszedte és kiadta két magyar honfi. (Vasfi és Benkő: Kertbeny álneve). Lipcse, 1851. aczélm. képpel. (Anthologia, 212 költemény a szabadságharcz előtti, alatti és utáni időből. A kéziratot Szilágyi Sándor küldte ki Lipcsébe).
2. Die ungarischen Flüchtlinge in der Türkei... von Imrefi. Aus dem Ungarischen übersetzt, mit mehreren Aktenstücken vermehrt und bis auf die neueste Zeit fortgesetzt von Vasfi. Nebst einer Karte. Leipzig, 1851.
3. Nationallieder der Magyaren. Uebersezt von Vasfi und Benkő. Braunschweig, 1852. (Előszó: Lodon, 1851.)
Kertbeny K. M. Namensliste Ungarischer Emigration. 1848-1868. Brüssel & Leipzig, 1864. 72. l.
Id. Szinnyei József, Hirlapirodalmunk 1848-49-ben. Bpest, 1877. 55. l.
Wurzbach, Biographisches Lexikon. Wien. 1884. XLIX. 304. l.
Fővárosi Lapok 1887. 189. sz.
Petrik, Bibliogr.