Vásárhelyi Pál (kézdi-vásárhelyi),
vízszabályozási igazgató-mérnök, a M. Tud. Akadémia rendes tagja, V. Mátyás tanító és téglási Bekk Mária fia, szül. 1795. márcz. 25. Szepes-Olasziban; tanulmányait Miskolczon, Eperjesen és Pesten végezte; mérnöki oklevelét 1816. nov. 30. kapta meg. 1819. máj. 1. a Kőrös-szabályozás előmunkálatainál nyert alkalmazást. 1829. a Duna-térképező-hivatal igazgatójává, 1832. pedig hajózási és közlekedési kir. biztossá nevezték ki. Ekkor gróf Széchenyi István, kinek kedves embere volt, az aldunai munkálatok vezetésével őt bízta meg. 1832. tavaszán V. felügyelete alatt megkezdődtek Orsován a munkálatok. 1833. decz. gróf Széchenyi és Andrássy György gróffal Angolországba utazott, hogy a nevezetesebb angol és irlandi kőútakkal megismerkedjék és az aldunai munkálatokhoz szükséges kotrógépeket bevásárolják. Gróf Széchenyi magát az Alduna szabályozását nem érhette meg, de a róla nevezett út 1837. okt. mégis átadatott a forgalomnak s ezzel V. is egyelőre befejezvén hivatását, megvált a Vaskaputól, mely legszebb diadalai egyikének színhelye volt. A M. tudom. Akadémia 1835. szept. 14. levelező tagjának választotta (az igazgató-tanács 1838. szept. 8. rendes tagnak nevezte ki), 1837-ben pedig valóságos királyi hajózási mérnökké s helyettes hajózási felügyelővé neveztetett ki. Az 1835. megnyitott Fertő-tó lecsapoló csatorna terveit is ő vizsgálta át; az 1838. pesti árvíz alkalmával értékes műszaki tanácscsal szolgált; résztvett a budapesti Lánczhíd munkálataiban. 1841. hajózási felügyelővé nevezték ki. Ugyanez évben résztvett a Száva folyó szabályozásának előkészítésében. Munkásságának legnevezetesebb része a Tisza-szabályozás terveinek megállapítása volt. 1845-ben megjárta a Tiszát egész hosszában; 1846. jan. a tiszaszabályozó társulat által e munkához igazgató-mérnökül választatott. De óriási tevékenysége közben, éppen midőn a tiszavölgyi társulat értekezletén részt vett Pesten, 1846. ápr. 8. hirtelen meghalt. A M. Tudom. Akadémián 1846. jún. 17. Toldy Ferencz tartott fölötte gyászbeszédet, és az 1847. dec. 26. közgyűlésen Győry Sándor emlékbeszédet.
Czikkei a Tudom. Gyűjteményben (1829. IV. Mathematikai tanulmány, 1830. IX. Bírálata Vargha Jánosnak Gerstner utáni két értekezésének terhszekerekről); a Sasban (1833. XV. A számolási közbepótlásnak; interpolatio a vízjelzőkre alkalmaztatásáról); az Athenaeumban (1838. Traian művei az Al-Dunán, Néhány szó a vaskapu ügyben, A budapesti állóhíd tárgyában. Ism. M. Mérnök- és Építészegylet Közlönye 1895. 59. 1.); a Figyelmezőben (1839. Bírálata Beszédes Országos csatornájának, Felvilágosítások az Alföldi Levelekben támasztott némely kérdésekre); a M. Tudós Társaság Évkönyveiben (V. 1842. A Berettyó vizének hajózhatóvá tételéről a Bega vizének példájára, Székfoglaló 1840. jún. 1., VI. 1845. A sebesség fokozatáról folyós vizeinknél, felvilágosítva egy a Dunán mért keresztmetszés s abban talált sebességek által; továbbá a Duna vízemésztéséről különböző vízállásoknál).
Kéziratban: Egy duna-tiszai csatorna mi módon eszközöltetéséről; Vasutak és csatornák (mindkettőt az Akadémiában olvasta fel); A vaskapui munkálatok műtani leírása.
Munkái:
1. Introductio in praxim triangulationis. Budae, 1827.
2. Auflössung einiger wichtiger Aufgaben, als Beitrag zur geometrischen Triangulirung. Ofen, 1827.
Arczképe: olajfestés Than Mórtól, Barabás 1848. rajza után. (A M. Mérnök- és Építészegyletben).
Szobra (Mátray Lajos műve) Szegeden, 1905. okt. lepleztetett le.
1946: Nemzeti Ujság 264., Jelenkor 29., Pesti Hirlap 656., Budapesti Hiradó 368. sz. M. Tudóstársasági Névkönyv 1847. 116. l.
Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 1858. 95. l.
Danielik, M. Irók II. 361. l.
M. Tudós Társaság Évkönyve VIII. 1860. (Győry emlékbeszéde).
M. Mérnök- és Építészegylet Közlönye 1867.
Toldy Ferencz, Összegyűjtött munkái. Bpest, 1872. V.
Nagy Iván, Magyarország Családai XI. 71-72. l.
Szinnyei Könyvészete.
Műszaki Hetilap 1881. 1. sz. kőny. arczk.
Gazdasági Mérnök 1892. 1. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1895. 12. sz. arczk., 1905. 44. sz. arczk. és szobra rajzával.
Ország-Világ 1896. 40. sz. arczk., 1897. 40. sz. arczk. és névaláírása.
Gonda Béla, Vásárhelyi Pál élete és munkái. Bpest, 1896.
Pesti Napló 1896. 16. sz.
Sárközy Imre, Régibb vizi mérnökeink életéből. Bpest, 1897. fénynyom. arczk.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 696. l.
Akadémiai Értesítő 1906. 514. l.