erdélyi politikus és naplóíró, V. László és Teleki Anna fia, szül. 1644; korán árvaságra jutván, nagybátyja a híres Teleki Mihály gyámsága alatt növekedett fel és Nagy-Enyeden végezte tanulmányait. Aztán erdélyi szokás szerint, Apafi Mihály udvarában házőrző inas lett. 21 éves korában megnősült és dobokavármegyei birtokára vonult; de mint Doboka és Kolozsvár-megyék táblabirája élénk részt vett a közügyekben. A politikában konzervatív elveket vallott és előbb Teleki Mihály, majd Bánffy György gubernátorhoz csatlakozott. Utóbb több ízben mint hadi biztos működött a császáriaknál és 1695. jelen volt Veterani tábornok mellett a lugosi ütközetben. Katona- és adóügyben Bécsben is járt (1698-1700). II. Rákóczi Ferencz felkelése idején Bánffyt kellett Kolozsvárt helyettesítenie mint kapitányt. Rabutin tábornok nem bízott benne, a kuruczok pedig Doboka vármegyét tűzzel-vassal pusztították. Mindazonáltal V. most is hű maradt Lipót királyhoz. Csak midőn Rabutin a német őrséget Kolozsvárból kivonta, hódolt meg V. a várossal együtt Rákóczinak, ki őt azonban a kapitányságtól elmozdította és maga mellé a táborba szólította. 1705. V. visszatért ugyan birtokára, de nemsokára nov. 11. meghalt.
Munkája: Czegei Vass György Naplói. Bpest, 1896. 1-468. 1. (M. Történelmi Emlékek. Monumenta Hungariae Historica II. osztály. Írók XXXV. k. Közli Nagy Gyula. A Napló 1659-től 1705. okt. 31-ig terjed. Szerzője higgadtan és figyelmesen jegyezte fel mindazokat az eseményeket, melyek Erdély önálló állami életének bukására vezettek. A napló becsét a német hadak beszállásától a Rákóczi-felkelésig terjedő évekből közlött oklevelek még emelik. Elbeszélése sokban kiegészíti, sőt itt-ott helyreigazítja Cserei Miklós történetét és Bethlen Miklós önéletrajzát, a kurucz-felkelés első éveire nézve pedig elsőrangú forrásmunka).
Pallas Nagy Lexikona XVI. 713. l. (Mangold Lajos).