theologiai doktor, kalocsai érsek, pápai kamarás, szül. 846. aug. 13. Zomborban; felsőbb kiképeztetését Bécsben az Augustineumban nyerte, honnét mint theologiai doktor érkezett vissza a fővárosba. 1870. Csonoplyán volt segédlelkész, 1875. érseki levéltárnok, 1876. szentszéki jegyző lett. 1878. a kalocsai érseki könyvtár igazgatója, 1880. a kisebb papnevelő-intézet aligazgatója és az érseki lyceumnak helyettes, majd rendes tanára. Ugyanekkor nevezte ki a pápa tiszteleti kamarásává. 1883. szentszéki ülnök és a középiskolai tanárvizsgáló-bizottság tgja lett. 1886. zsinati vizsgáló és bekebelezett theologiai doktor. 1887. a kalocsai nagyobb papnevelő kormányzójává neveztetvén ki, egyben czímzetes kanonok is lett; 1889. a kalocsai czímzetes apátságot kapta; 1892 után Császka érsek oldalkanonokja és a tiszai kerület főesperese, majd pápai praelatus, kalocsai apátkanonok és 1898. febr. 16-tól a budapesti központi papnevelő-intézet igazgatója volt. 1901. nov. 1. székesfejérvári püspökké, 1905. okt. 17. kalocsai érsekké neveztetett ki.
Czikkei az Uj M. Sionban (1881. Egy fejezet a XVIII. század interconfessionalis viszonyainak történetéhez); a Kath. Hetilapban (1881. Haladás a középkorban); a Történelmi Tárban (1885. Újabb adalékok az esztergomi érsek és a pannonhalmi alapító levél kérdésének megoldásához); a Religióban (1885. A párbér Magyarországon, 1886. Kutassuk fel a szent Gellért ereklyéit); a kalocsai Schematismusban (1885. Disquisitio historica de unione Ecclesiarum Colocensis et Bachiensis, 1886. Observationes criticae in seriem Archi-episcoporum Colocensium et Bácsiensium); a M. Államban (1886. 48. sz. Rákóczi és a jezsuiták); a Századokban (1886. Antiochiai Anna magyar királyné származása és családi viszonyai).
Munkái:
1. Astricus sedi suae Colocensi servatus. Colocae, 1879. (Különny. a kalocsai Schematismusból).
2. A katholikus iskolaügy Magyarországban. I. rész. A magyar kath. alapítványok jogi természete, különös tekintettel a kath. iskolaügy körül felmerült téves nézetekre. U. ott, 1882. II. rész. U. ott, 1884. (Névtelenül).
3. XIII. Leo pápa és az iparosok. U. ott, 1885.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 662., XVIII. 764. l.
Vasárnapi Ujság 1901. 45. sz. arczk., 1905. 45. sz. arczk.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 185. l.
M. Állam 1901. 262. sz. és a m. n. múzeumi könyvtár példányaiból.