nyug. ref. főiskolai tanár, V. Márton ref. lelkész és nagyberivói Boér Klára fia, szül. 1851. máj. 1. Haróban (Hunyadm.); 1861-73. a nagyenyedi ref. kollegiumban végezte gymnasiumi, bölcseleti és theologiai tanulmányait; azután a bpesti egyetemen tanult 1874-ig; hg. Odescalchi Géza nevelője volt 1875-ig. Ez évben tanári oklevelet nyert és a székelyudvarhelyi áll. főreáliskola tanára lett. Népszerű felolvasásokat tartott és műkedvelői előadásokat rendezett. 1882-ben mint irodalomtörténeti tanár az állami szolgálatból átment a nagyenyedi Bethlen-kollégiumhoz. 1883-96-ig kezelte a tanári nyugdíjintézet alapját; vezetője volt 23 évig az ifjúsági önképző- és olvasóegyesületének; a gymnasiumi tornakör főparancsnoka; a főgymnasium igazgatója 1885-95-ig és 1899 után könyvtárigazgató volt; 1890-95. a nagyenyedi daloskör elnöke: a felenyedi áll. népiskola gondonokságának elnöke, a nagyenyedi ref. egyház iskolaszékének tagja s több tudom. egyházi és társadalmi egyesület választmányi tagja sat. 1906. nyugalomba lépett és Kolozsvárra költözött, hogy az egyházkerület közigazgatásának tanügyi kormányzatában tovább is részt vegyen.
Paedagogiai, egyházi és vegyes czikkeket írt a következő folyóiratokba, hirlapokba, szaklapokba és iskolai Értesítőbe: Keresztény Család (1873), Egyházi és Iskolai Szemle (1876. 1881-83), M. Tanügy (1876, 1884); Székelyudvarhelyi főreáliskolai Értesítő (1876, 1879), Pesti Napló (1879), Magyar Nyelvőr (1880), Tanáregylet Közlönye (1881 óta), Közérdek (Nagyenyed, 1882, 1885), Protestáns Közlöny (1882-1905), Debreczeni Protestáns Lap Tanügyi melléklete (1884), Nagyenyedi Bethlen-Kollegium Értesítői (1884-1895), Vasárnapi Ujság (1889-90., 1901), Kolozsvár, Tengelyi Jónás névvel (1891-től), M. Paedagogia (1893), Budapesti Szemle (1899. költ. Coppée után), M. Pestalozzi (1899-1901), Osztrák-Magyar-Monarchia Irásban és Képben (1901. Fogarasmegye), Erdélyi Múzeum (1903), Prot. Szemle (1903) sat.
Munkái:
1. Eötvös költészete. Bpest, 1874. (Felolvasás).
2. Humán tárgyak tanítása a reáliskola I. osztályában. Székely-Udvarhely, 1878.
3. Olvasni, írni... U. ott, 1879.
4. Irodalmunk legállandóbb jellemvonásáról. Nagyenyed, 1884. (Tanári székfoglaló 1882. szept. 4.).
5. A Bethlen-kollegium a közelebbi években és ma. Kolozsvár, 1889.
6. Schiller költeményei, ford. Szász Károly, Vargha Gyula és Váró Ferencz. Bpest, 1890.
7. Rózsa rege. Magyar szöveg Schumann Oratoriumához. Nagyenyed, 1892.
8. Énekszövegek. Az Olajfák hegyén. Magyar szöveg Beethoven Oratoriumához. U. ott, 1894.
9. A magyarországi ref. egyh. gymnasiumainak tanításterve, utasító megjegyzésekkel. Javaslat és jelentés. U. ott, 1901.
10. Bevezetés Jókai: «A nagyenyedi két fűzfa» beszélyéhez. Bpest, 1899. (M. Könyvtár 146. sz.).
11. Vallomások és kérdések. Kolozsvár, 1901.
12. A középiskolai vallástanítás terve. U. ott, 1901.
13. Vezérelv a tanári pályán. Bpest, 1902.
14. Bethlen Gábor-kollegium. I. füzet. Nagyenyed, 1903.
15. Cernátoni Márton. Egy enyedi diák története. Bpest, 1904. (Különnyomat a M. Pestalozziból).
Álnevei és jegyei: Bíráló, Deák Vigil, V. F, V., -ó és -r.
A székelyudvarelyi kir. áll. főreáliskola Értesítői 1876-82., 1896.
A nagyenyedi Bethlen-Kollegium Értesítői 1871-73., 1883-1906.
Petrik Könyvészete.
Kolozsvár 1880. 129. 130. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Parádi Kálmán, Az erdélyi ref. egyházkerület oskoláinak állapotrajza. Kolozsvár, 1896.
A Bethlen-Kollegium legújabb története. Nagyenyed, 1896.
Közérdek (Nagyenyed) 1905. 79. sz.
Erdélyi Prot. Lap 1905. 41. sz. Szilády Zoltán szíves közlése (önéletrajza után) és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.