a Felsőmagyarországi Múzeum igazgatója, V. Mihály és kézdi-szentléleki Csintalan Ilona fia, szül. 1873. okt. 14. Felső-Ludányban (Nógrádm.); középiskoláit a budapesti ref. főgymnasiumban végezte; a bölcseletit az itteni egyetemen hallgatta. 1898-ban lépett a M. Nemzeti Múzeum szolgálatába, hol 1899. könyvtári assistens, 1901. segédőr lett. 1901. febr. a M. Heraldikai és Geneologiai társaság közlönyének, a Turulnak szerkesztésével őt bízta meg Schönher Gyula társaságában és ezen évnegyedes folyóiratot 1907-ben egyedül szerkesztette. 1908-ban a Felső-magyarországi Múzeumhoz Kassára biztosul küldetett ki; 1909 óta ugyanott igazgató.
1898-ban a gyulafejérvári könyvtárban fedezte fel azon eddig ismeretlen nagybecsű magyar nyelvemléket, melyet a Watachai János budai szent Ferencz-rendi szerzetes Memoriale-féle jegyzőkönyvében a latin szöveg közt talált három versszak (latinból van fordítva) a XIV. század elejéről és így a Halotti beszéd után legrégibb nyelvemlékünk. A m. tudom. Akadémiában 1898. nov. 28. mutattatott be V. bevezetésével; a feltaláló nevéről: Varjú-codexnek nevezték el. (A Magyar Nyelvőr, Nyelvtudományi Közlemények, P. Napló 1898. 349. sz. sat. közölték).
Czikkei a Történelmi Tárban (1891), a magyar Könyvszemlében (1893. Pap János budai könyvárus végrendelete 1509-ből, 1894. Két könyvhagyományozás a XV. századból, 1895. Magyar könyvgyűjtők exlibrisei, Egy ismeretlen budai könyvárus 1476-ból, Egy érdekes könyvbejegyzés a XVI. századból, 1898. Az 1711 előtti magyar nyomtatványok könyvészete, 1899. Murmelius Lexikona a M. N. Múzeum könyvtárában, Egy kis magyar nyelvemlék a XV. század elejéről, 1902. Adatok az egri érsekmegyei könyvtár ismertetéséhez, Bernát spalatói érsek kódexe az esztergomi főegyházmegye könyvtárában. Hamis Korvin ősnyomtatvány a székesfehérvári püspöki könyvtárban, A Turóczi-krónika kiadásai és a M. N. múzeumi könyvtárban őrzött példányai, 1903. Az iparművészeti múzeum ex-libris kiállítása, 1905. A bécsi udvari könyvtár kötés-kiállítása, 1907. Jegyzetek a pécsi egyházmegyei könyvtárból, 1908. Két Corvina-kézirat); az Iparművészetben (1896. A könyvkötészet); az Archaeologiai Értesítőben (1897. A győri székesegyház középkori sírkövei, 1898. A soproni Szent-Mihály templom sírköveiről, 1899. A monostorszigeti emlékkő, A gyulafehérvári székesegyház sírköveiről); a M. Kritikában (1899. 13. sz. Utoljára a legelső ismert magyar nyelvű versről); az Akadémiai Értesítőben (1899. A gyulafehérvári codex) és a M. Iparművészetben.
Munkái:
1. A gyulafejérvári Battyhány-könyvtár. Öt melléklettel és a szöveg közt 22 hasonmással. Bpest, 1901. (Különny. a M. Könyv-Szemléből. Ism. Századok, Egyetemes Philologiai Közlöny sat.).
2. A Szalók-nemzetség. U. ott, 1902. (Különny. a Turul 1901. évf.-ból).
3. A kassai múzeum az 1908. évben. Kassa, 1909.
M. Könyvészet 1901.
Petrik, M. Könyvészete 1886-1900.
A m. nemzeti múzeumi könyvtár példányaiból és a M. N. Múzeum irattárából és önéletrajzi adatok.