Kezdőlap

Varjas János (csákvári),

ref. főiskolai tanár, V. István és Pap Ilona fia, szül. 1721. jan. 2. Acsán (Fehérm.); tanult Csákváron és Kecskeméten; azután Debreczenben, hol 1738. ápr. 24. a felső osztályokba lépett (subscribált); azon év nov. 14. mint a debreczeni iskola polgára kibocsáttatott Vámos-Pécsre papi szolgálat teljesítése végett. 1745. a rhetorika tanára lett, 1746. könyvtárnok, 1747. szept. 21.-től 1748. márcz. 29-ig főiskolai senior volt; 1748. a zürichi, 1749. az utrechti egyetem hallgatója volt. 1750-ben a kecskeméti ref. iskolához hivatott meg igazgató tanárnak és Maróti György debreczeni tanár özvegyét vette nőül. 1752. ápr. 24. Debreczenben a katechetika tanára lett; azután a symbolica theologia, a keleti nyelvek és zsidó régiség tanára volt. 1754. jún. 6. papi pályára is kibocsátást nyert; de azért tanár maradt egész 1786. jún. 4. bekövetkezett haláláig. Leányát Varjas Katát elvette feleségül Péczely József komáromi lelkész és író; másik leányát Varga Klárát Ercsey Dániel mezőtúri lelkész és író; ezeknek fia Ercsey Dániel, debreczeni tanár.

Munkái:

1. Elégia veri nominis post tot secula ab elegis inventis si musis placet prima et ipsa Hungarica, Debrecini, 1775. (A latin előszó után: Megtért embernek énekje. Mellyet nem régen szerzett és egy meg-keseredett de reménységgel tellyes lélek képében tett-fel egy nevezetes ember. Ezen elegia e magánhangzóval iratott és kiadta Kazinczy Ferencz a Magyar régiségek. Pest, 1808. III. kötetében. Ism. N. Annalen der Literatur 1809. II. 228. 1.)

2. Josepho II. imperatori pio, felici augusto, sacratiss. Suae Majestati d. d. d. devotissimus subditus. Vacii, 1784. (Magyar szöveggel és e magánhangzóval).

Verses levelezést folytatott Hunyady Ferencz superintendenssel magánhangzókban; egy ebéd alkalmával kölcsönösen fölváltva mondották az ilyen verseiket; ezeket a Kedveskedő 1824. évfolyamából az Ellenőr 1877. 90. sz. közölte).

Kiadta Maróthi híres Arithmeticáját 1763. és 1782-ben.

M. Musa 1787. XI. sz. (V. sírverse.)

Vasárnapi Ujság 1856. 42. sz.

Ferenczy és Danielik, Magyar Írók I. 606. l.

Uj M. Muzeum 1859. I. 475. I. (Szilágyi István).

Csokonai Album 1861. 217. l.

Kecskeméti Lapok 1872. 44. sz.

Kazinczy Ferenc, M. Pantheon. Bpest, év n. 408. l.

Szücs István, Debreczen város története. 953. l.

Figyelő XX. 1886. 371. l.

Uj M. Athenás. Bpest, 1887. 464. l.

Ballagi Géza, A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Bpest, 1888. 249. l.

Petrik Bibliogr.

Budapesti Hirlap 1904. 3. sz.

Pesti Napló 1907. 121. l. és a debreczeni ref. egyház és főiskola jegyzőkönyveiből.