jezsuita tanár és hitszónok, szül 1717. decz. 19. Kapuvárott (Sopronm.); atyja, V. Gergey hajdúhelyes várjobbágy volt; a gymnasiumot Sopronban végezte; 1735. október 27. a jezsuiták rendjébe lépett. Elvégezve Nagyszombatban felsőbb tanulmányait, több évig a latin és magyar nyelv tanításával foglalkozott; életének utolsó két évében Székesfejérvárt mint hitszónok működött. Itt a himlőjárvány idején egyházi működése közben, midőn a betegeket látogatta, ő is megkapta a ragadós betegséget és meghalt 1751. máj. 6.
Munkái:
1. Votum jundendi sanguinis pro asserendo Deiparentis illibato conceptu ab inusta supersitionis macula dictione oratoria vindicatum. Tyrnaviae, 1746.
2. D. Ignatius de Loyola, Hungaricae literaturae Praeses, dictione oratoria celebratus. U. ott, 1747.
3. Phraseologia Wagneriana hungarico idiomate locupletata. U. ott, 1750. (Ezt a vaskos latin szótárt ő látta el tősgyökeres magyar kifejezésekkel és közmondásokkal; munkája valóságos kincsesbánya az igazi magyarságnak.)
Katona, Historia Critica XXXIX. 113. l.
Stoeger Scriptores 376. l.
Környei János, A magyar nemzeti irodalom története. Pest, 1865. 102. l.
M. Nyelvőr 1888.
Szily Kálmán. Adalékok a m. nyelv és irod. történetéhez. Bpest, 1888. 326-337. l.
Sommerfogel, Bibliothèque-Bibliogr. VIII. 464. h.