nyug. állami leányiakolai igazgatónő, előbbinek neje, szül. 1852. febr. 13. Győrött, hol atyja Petz Adolf akkor a győri székeskáptalan ügyésze, később kir. törvényszéki biró volt (anyai ágon mint Sibrik ivadék Deák Ferencznek unokahuga). Neveltetését a szülői háznál nyerte, felsőbb tanulmányait az 1869-ben felállított budai (Zirzen-féle) állami tanítóképzőintézetben (1869-71.) végezte. Az intézetből kikerülve, 1872. okt. 1. magánleánynevelő-tanintézetet nyitott szülővárosában, mely nyilvánossági joggal fölruházva évi állami segélyben is részesült. Egyik alapítója és szervezője volt a győrvárosi és megyei «Kisdedegylet»-nek. Növendékeinek munkálatait az 1874. győrvidéki és az 1879. székesfehérvári kiállítás ezüst érdemmel tüntette ki. 1875. szept. 4. férjhez ment Vargyas Endre kir. tanfelügyelőhöz. Az 1881. budapesti orsz. nőiparkiállításon mint jury-tag működött s ugyanekkor megválasztotta az országos nőiparegylet választmányi tagjának is. Ezen kiállításon általános feltünést keltett az a «baba-szoba», melyet polgári leányiskolája kézimunkából állított ki s melyet ezüst éremmel tüntettek ki. A mintegy 300 darabot magában foglaló munkálatot V. a kis Margit főherczegnőnek ajánlá föl; mely elfogadván, az alcsúthi palotában állíttatott fel. Klotild főherczegasszony gyémántokkal kirakott karéket küldött az igazgatónőnek emlékül. Midőn 1882. szept. a magyar kormány a magánleánytanintézetét átvette s felállította annak alapján Győrött az állami polgári leányiskolát, az intézet igazgatásával továbbra is őt bízta meg. Társadalmi téren a szegényügynek mindenkor támogatója, szószólója volt; az egészséges közlakások és népkonyha fölállítása ügyében tervszerűen kidolgozott memorandumokat is nyújtott be a város törvényhatóságához. Férje 1888. Veszprém megyébe helyeztetvén át, ekkor családjával szintén ide költözött; három évig kizárólag három fia nevelésének szentelte idejét. 1901. aug. 20. gróf Csáky Albin a budapesti állami felső leányiskolához nevezte ki; ekkor fiaival együtt végleg Budapestre költözött; 1905. szept. 1. lépett le a tanítónői pályáról; ezután a székesfővárosban az egyesületi élet körében fejtett ki tevékenységet: 1906. háztartási kiállítást rendezett; 1909. «Magyar Hölgykoszorú» cz. egyesületi lapot adott ki, melyben családi, háztartási s társadalmi feladatokról írt közleményeket; 1910. szervezte a Magyar Úrinők Egyesületét, melynek közgyűlésén az egyesület örökös főtitkárjának választották meg.
1873-ban nők részére Győrött tudományos felolvasásokat rendezett, melyekben mint előadó szintén résztvett.
Munkája: Reformeszmék leányiskoláink ügyében. Győr, 1887.
Ország-Világ 1884. 4. sz. arczk., 1887. 41. sz. arczk. (Deák Ferencz nőrokonai).
Néptanítók Naptára. Győr, 1888. 48. l. arczk.
Deák Ferencz Emlékezete. Bpest, 1890. (Levelek Petz Adolfnéhoz).
Balogh Gyula, Vasvár megye nemes családjai. Szombathely 1901.
Pallas Nagy lexikona XVI. 655. l.
Magyar Hölgykoszorú. Bpest, 1910. 1-9. sz.