kir. tanácsos, nyug. kir. tanfelügyelő, szül. 1842. decz. 3. Kapuvárott (Sopronm.); atyja hajdúhelyes birtokos volt Rábaközben (ősei a török világban mint várhajdúk védelmezték Kapuvárt; V. György és János 1666. nov. 17. czímeres nemes levelet kaptak); a gymnasiumot Győrött végezte. Szülei az V. osztályból beadták a kis-seminariumba; az érettségi vizsga letétele után a nagyseminariumban theologiát is hallgatott. A magyar alkotmány helyreállításával, abbahagyta a theologiát, Pestre ment jogot hallgatni, közben egy évig nevelő volt gróf Batthyányi Géza családjánál. 1869. márcz. 3. Sopron vármegye aljegyzőjének választották meg. 1871. decz. 8. kir. tanfelügyelőnek nevezték ki Győrmegyébe, a hol 16 évig működött; 1887-ben Veszprém vármegyébe; tíz évi itt működés után pedig 1897. Esztergom-megyébe helyezték át 1884-ben «kapuvári» előnévvel magyar nemességet, 1898. kir. tanácsosi czímet nyert. 1905. jan. 1. nyugalomba lépett és jelenleg Budapesten a tudománynak él.
Népies elbeszélései, költeményei, tanügyi és vegyes czikkei a következő közlönyökben jelentek meg: Kath. Néplap (1864-67. elb.), A Hon (1868.), P. Napló (1869.), Sopron (1871.; ez volt az első magyar lap Sopronmegyében, melynek egyik megalapítója és szerkesztője is volt); Győri Közlöny (1872-87., ennek 15 évig főmunkatársa és több évig Vas Borona néven szerkesztője is volt); 1883-ban kiadta a Győrmegyei Tanegylet, melynek összes czikkeit egymaga írta; írt a Néptanítók Lapjába (czikkek, költ.), a Budapesti Hirlapba (1882-1907., 1906. 296. sz. A Sibrik-család), a Nemzeti Iskolába, a Vasárnapi Ujságba (1891.), a Veszprém, Esztergom és Vidéke, Esztergomi Lapokba. Negyvenöt év alatt több mint kétezer czikke jelent meg.
Munkái:
1. Rábaközi Vőfélköszöntések. Győr, 1864. (2. kiadás. Bpest, 1888.).
2. Szívhangok, vagy újévi, név- és születésnapi s egyéb alkalmi üdvözletek kötött és kötetlen alakban. Győr, 1865. (Nagy Antallal).
3. Gyöngyök Pázmány Péter összes műveiből. U. ott, 1867. (és Veszprém, 1869. Pázmány Péter életrajzával.)
4. A magyar szabadságharcz története 1848-1849. Pest, 1867. Szövegrajzokkal. (2. bőv. kiadás. U. ott, 1879. 32 füzetben, 207 képpel. Németül: Kolbenheyer F. ford. U. ott.)
5. Andor Deák köszöntőkönyve, nagy és kis diákok számára. Pest, 1871. (1910-ig nyolcz kiadásban.)
6. A győri tankerület népiskoláinak egy évi haladása 1873-ban. Győr, 1874.
7. A győrvárosi elemi iskolák tanügyi állapota 1873-ban. U. ott, 1874.
8. Emléklapok a győri gazdasági kiállításról. U. ott, 1874.
9. Népiskolai tankönyvek. Győr, 1876-78. Két rész. (I. Természetrajz 2. kiadás 1880., 3. k. 1884. II. Magyarok története. Kapcsolatban a világtörténelem nevezetesebb eseményeivel. Korszaki képekben. 2. kiadás. 1879. U. ott.)
10. Magyarok története. Tekintettel a mívelődés fejlődésére. Mindkét nembeli tanuló ifjúság számára és magánhasználatra. U. ott, 1877.
11. Évkönyv a győrvidéki gazdasági egyesület 20 évi működéséről. U. ott, 1879.
12. Elemi népiskolai tankönyvek, osztott elemi népiskolák számára. Bpest, 1884-1910-ig. Bpest. Magyar Nyelvtan. Három rész (I. 18 kiadás, II. 10 kiadás, III. 9 kiadás I. ott)
13. Földrajz. Győr. 1883. (Elemi népiskolai tankönyvek II. 1910-ig tíz kiadás Pesten.)
14. Magyarok története. Győr, 1882. (Elemi népiskolai tankönyvek II. 1910-ig tíz kiadás Bpesten).
15. Természettan. U. ott, 1910-ig négy kiadás. (Elemi népiskolai tankönyvek III.).
16. Természetrajz. Győr, 1883. (Elemi népiskolai tankönyvek IV. 1910-ig 16 kiadás. Bpesten).
17. Magyarok története tanítóképző- és polgári iskolák számára. Bpest, 1886. (1899-ig öt kiadás).
18. Győr város és Győr megye földrajza. Győr és Pannonhalma alaprajzával és Győr megye térképével. U. ott, 1887.
19. Köszöntők és üdvözletek családi és iskolai ünnepekre. U. ott, 1887.
20. Abéczé és olvasókönyv. Győr, 1888 (eddig 3. kiadás).
21. Az ember nevelői. Értekezés. U. ott, 1888.
22. Veszprém vármegye földrajza, térképpel. Veszprém, 1889.
23. Népszerű természettan, a m. kir. földmíves iskolák számára; a m. kir. földm. miniszter által első helyen 300 frttal jutalmazott pályamű. Bpest, 1891.
24. Az Olcsó Iskolakönyvtárban, falusi, egytanítós osztatlan népiskolák számára. Budapesten 1894-től 1910-ig megjelentek: Magyar nyelvgyakorló. (Hét kiadás), Számolókönyv. (Négy kiadás); Földrajz, (Nyolcz kiadás); Magyarok története. (Hét kiadás); Természetrajz. (Nyolcz kiadás), Természettan. (Hét kiadás); Gazdaságtan. (Hét kiadás); Alkotmánytan. (Hét kiadás); Egészségtan (Hat kiadás); Iskolai köszöntők. Bpest, 1894.
25. Vegytan a polgári leányiskolák számára. Veszprém, 1898.
Népiskolai tankönyvei közül a Földrajzot, Magyarok történetét és Természetrajzot tót nyelvre; a Magyarok történetét németre s a fiumei iskolák számára olaszra is lefordították. Iskolai tankönyvei, összesen 154 kiadásban és 242 változatban új lenyomatban, pedig több mint három millió példányban terjedtek el az ország különböző iskoláiban.
Álnevei: Kapuvári (a Kath. Néplapban 1864.), Andor Deák, Vas Borona (a Sopronban), Tüske; jegye: nyilas jegy (a Győri Közlönyben).
Fényes Elek, Magyarország Leírása. Pest, 1847. II. 112. l.
Magyarország és a Nagyvilág 1883. 12. sz. arczk.
Petrik, Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.
Tanítóbarát 1886. 2. sz. arczk.
Verédy Károly, Paedagogiai Encyclopaedia. Bpest, 1886, 942. l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 655., XVIII. 764. l.
Győri Közlöny 1887. 34. sz.
Kiszlingstein Könyvészete.
Budapesti Hirlap 189. 848. sz.
M. Könyvészet 1900. 1902-1906., 1908., 1909.
Kempelen Béla: Magyar nemesi Almanach. Bpest, 1910. 139. l.