állami főgymnasiumi tanár, szül. 1853. jún. 24. Kis-Csömötén (Vasm.); a középiskolákat Kőszegen és Sopronban, az egyetemi tanulmányokat Budapesten végezte. 1879. tanári oklevelet nyert a történelemből és a földrajzból. Részt vett a boszniai okkupáczióban, nevezetesen a Bihács vidékén vívott ütközetekben. Miután Budapesten a gyakorló iskolában három évig tanított, az aradi gymnasiumban működött, míg végre 1884. rendes tanár lett. 1891. Budapestre helyezték át a II. ker. főgymnasiumba, hol tanításának antidinasztikus és antikatholikus modora ellen panasz tétetvén, 1899. okt. a közoktatási miniszter fegyelmi vizsgálatot rendelt el, mely a panaszt alaptalannak nyilvánította; azonban a budapesti I. ker. állami főgymnasiumhoz helyezték át.
A fővárosi és vidéki lapokban és folyóiratokban (Tanáregyleti Közlöny, M. Paedagogia) sat. számos értekezést, ismertetést és birálatot írt. Czéljának tűzte ki a gymnasiumi történeti és földrajzi tanítás anyagának azonos elvek szerint való, egymással összefüggő teljes feldolgozását. Czikkei a Budapesti Szemlében (1879. Cameron afrikai utazása); az aradi főgymnasium Értesítőiben (1882. Az ország területeért és alkotmányért vívott harczok 1526-1711.; 1889. Emlékbeszéd Trefort Ágoston fölött); a Fővárosi Lapobkan (1882. Szent István kultusz); az Arad és Vidékében (1882. Ranke világtörténete); a Hazánkban (1895. 5. sz. Zichy Mihály).
Munkái:
1. Földrajz városi népiskolák számára. 52 szövegábrával. Bpest, 1882.
2. Báró Nordenskiöld Adolf Erik, Ázsia és Európa körülhajózása a Végán. Átdolgozta. Képekkel és térképpel; a szerzőnek aczélm. arczk. U. ott, 1883. (Utazások Könyvtára I.).
3. Vezérfonal a világtörténelemben. U. ott, 1883.
4. Politikai földrajz a gymnasium VII. oszt. számára. U. ott, 1883. (2. jav. k. 1890. 3. jav. k. 1894. 4. jav. k. 1897. 17. szövegábrával. 5. kiadás, 6. illusztr. kiadás. U. ott). Olaszra ford. Zambra Péter és Fest Aladár Bpest, 1882. magyar és olasz szöveggel;
5. A magyarok oknyomozó történelme. U. ott, 1885. (2. kiadás. U. ott, 1888.).
6. A magyarok története a középiskolák alsó oszt. számára. U. ott, 1885. (2. kiadás. 1890. 3. k. 1896. 5. k. 1904. 6. k. 1907. U. ott).
7. Világtörténet a középiskolák számára. Képekkel és térképekkel. U. ott, 1888., 1892-93. Három kötet. (I. 2. jav. és bőv. kiadás 1894., 3. k. 1899. 4. k. 1902., 5. k. 1907. II. 2. k. 1902. 4. k. 1909. III. 2. k. 1902., 3. k. 1904. 4. k. 1909. U. ott).
8. Földrajz a gymnasiumok használatára. U. ott, 1890. Két kötet, több magyarázó ábrával és térképekkel.
9. A tankönyvekről. U. ott, 1892. (Különny. az «Élet»-ből).
10. A magyarok története és Magyarország a jelenben. Középiskolák számára. 3. kiadás, U. ott, 1892. egy kötetben. (4. kiadás 1894. Térképekkel és vagy félszáz illusztráczióval), 5. k. 1897., 6. illusztr. kiadás a középiskolák III. és IV. oszt. számára. 1900-1901. U. ott, két kötetben. II. rész. 7. kiadás. 1909. U. ott).
11. Magyarország története, fiataloknak és öregeknek elbeszéli. A Kisfaludy-Társaság által Lukács Krisztina-díjjal jutalmazott pályamű. U. ott, 1895. 226 képpel. (Ism. Kath. szemle 1896).
12. Földrajz a középiskolák használatára. U. ott, 1899-1900. Két kötet 76 képpel és térképpel.
13. Világtörténet polg. fiúiskolák számára. Írta Ribáry Ferencz, átdolgozta... 6. jav. kiadás. U. ott, 1897.
14. A fiam földrajzot tanul. Írta egy apa. Irgalmas szívű emberek figyelmébe ajánlja. U. ott, 1902. (Magyar Középiskolák I.).
15. Búcsú jelemünk rajzától. U. ott, 1902. (Magyar Középiskolák II.)
Szerkesztette az Aradi vértanuk Albumát. Számos képpel és melléklettel Aradon (2. kiadása Bpesten jelent meg 1890. a 4. kiadásig 10 000 példányban; 5. k. díszmű Bpest, 1902.).
Aradmegyei Képes Naptár 1887. 68. l. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Hinpfner Béla, Az aradi kir. főgymnasium története. Arad, 1896. 100 l.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 653. 1., XVIII. 763. l.
M. Könyvészet 1900., 1902., 1904., 1906., 1908.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 21. l.