prépost-kanonok, szül. 1834. okt. 20. Sopronban; a gymnasiumot Kőszegen, Szombathelyt és Nagyszombatban végezte, a theologiát 1853-tól a bécsi Pázmáneumban. Fölszenteltetett 1857. júl. 27. Segédlelkész volt Hédervárt két évig. 1864. okt. 20. zámolyi plébános lett, 1879. alesperes, 1882. Esztergom-vizivárosi plébános; 1888. febr. 12. a nagyszombati, 1889. decz. 20. a pozsonyi káptalan tagjává neveztetett ki. Meghalt 1906. ápr. 17. Pozsonyban.
A következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg dolgozatai: Idők Tanúja (1860. 4. sz.), Kath. Néplap (1860-64), M. Sion (1864), M. Állam (1876. 19-24. sz. 1884. 345. sz. Még néhány vonás dr. Kovács Pál életrajzához, 1895. 65. sz.), István bácsi Naptára (1876-78., 1882-84.), Győri Közlöny (1878., 1880.), Esztergomi Közlöny (1884. 41-51. sz., 1887. húsz számban, 1888-89), Nagyszombati Hetilap (1889. 35-49. sz.).
Munkái:
1. Titkos értelmű rózsa,... Egyházi beszéd, melyet 1860. a hédervári vártemplom búcsú ünnepén mondott. Győr, 1860.
2. Tóbiás a jámbor családfő. Pest, 1864. (Különnyomat a Kath. Néplapból).
3. Egyházi beszéd, melyet a mélt. gróf Viczay-család hédervári sírbolt-templomának megáldási ünnepélye alkalmával 1864. Mária hava 3. mondott. Győr, 1864.
4. A keresztény kath. család. U. ott, 1868-69. Két kötet.
5. Szájhősök. Humorisztikus életképek. U. ott, 1879.
6. A házi nevelés példákban előadva. A testi ápolás. Bpest, II. A lélek művelése. Bpest, 1879., 1882. Két kötet.
7. Szent beszéd, melyet a győrrévfalusi temetőkereszt felavatása alkalmából mondott. Győr, 1881.
8. Szent beszéd, melyet szent Adalbert püspök és vértanu napján az esztergomi főszékesegyházban tartott. Esztergom, 1892.
9. Lurdi emlény. Imakönyv. Winterberg, 1887.
10. A pogány humanismus és a keresztény szeretet. Ford. Esztergom, 1888.
11. A sátoros czigány. Humorisztikus néprajz. Bpest, 1890. (Bőv. új kiadás. Pozsony, 1893.).
12. A koldusvilág Magyarországon. Korrajz. Pozsony, (1890).
13. Nefelejcsek a holt idény vitányairól. Humorisztikus karczolatok. U. ott, 1891.
14. A gálfalvi arisztokraták. Pozsony, 1896.
15. Az öldöklő angyal Csejtén. (Báthory Erzsébet). U. ott, 1897. (Különnyomat az Esztergomi Közlönyből).
Álnevei Zámolyi, melyet írói név gyanánt használt, így: Zámolyi Varga Mihály és Z. Varga Mihály; nevét Varghának is írta.
Verédy, Paedagogiai Encyclopaedia 941. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zelliger Alajos, Egyházi írók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 538. l.
Oktató Néplap. Pozsony 1897. 24. sz.
Pallas Nagy Lexikona XVI. 652. l.
M. Állam 1906. 89. sz.