ügyvéd, Arad tiszt. főjegyzője, szül. 1846. Szegeden, hol középiskoláit végezte; majd Pestre jött az egyetemre s itt Tóth Kálmán író fiának nevelője lett. Már ekkor számos humorisztikus czikk és apróság jelent meg tőle a Bolond Miskában és egyéb czikkek a Fővárosi Lapokban; a Vasárnapi Ujságnak is állandó dolgozótársa volt. Később Aradra költözött, hol ügyvédi irodát nyitott, és u. ott. 1881 nov. 17. meghalt.
A népies irodalomban tünt fel élénk elbeszélésekkel, népszokások ismertetésével és zamatos magyar nyelvével.
Munkája: Babonák könyve. A magyar orvosok és természet-vizsgálók által 300 frt díjjal jutalmazott pályamű. Arad, 1877.
Színművei kéziratban, melyek a budapesti Nemzeti színházban előadattak: A véletlen, vígj. 1 felv. (először 1874. nov. 11.); A malom alatt, eredeti tört. népszínmű dalokkal 3 felv. (1878. szept. 13.); A bácskai reservisták, eredeti látv. népszínmű dalokkal 3 felv. (1879. febr. 9.). A biró leánya, Utolsó színi kísérlete volt: A szép asszony bolondja.
Szerkesztette az Arad és Vidéke cz. ellenzéki lapot, melynek szerkesztésétől azonban csakhamar vissza kellett vonulnia.
Álneve: Bagó Matyi.
Pesti Hirlap 1880. 10. sz. melléklete arczk.
1881: Budapesti Hirlap 156. sz., P. Napló 318., Egyetértés 319., Hon 318., Függetlenség 319., Fővárosi Lapok 264., Vasárnapi Ujság 47., 48. sz. arczk. M. Tisztviselő 49. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 763. l. és gyászjelentés.