theologiai doktor, ref. akadémiai tanár, V. István és ns. Aranyos Judit fia, szül. 1776. júl. 31. Büd-Szent-Mihályon (Szabolcsm.); középiskolai tanulmányait Debreczenben, hol 1794-ben lépett a felső osztályba, végezte 1801-ben; hol a rhetorika köztanítója volt két évig. Azután 1802. külföldre utazott és előbb a göttingai, majd a marburgi egyetemen tanult; utóbbi helyen 1804. szept. 1. theologiai doktori czímet nyert. 1805. tavaszán hazatérve, az exegesis tanára lett a debreczeni ref. theologiai akadémián; azon év okt. 7. kibocsátást nyert a papi teendők viselésére is. 1821. márcz. 20. beadta tanári hivataláról lemondását és Szikszóra ment lelkésznek, hol máj. 1. megkezdte prédikátori hivatalát. 1826. febr. 5. első lelkész és esperes lett; 1829. egyházkerületi ülnökké választatott. Neje volt Péczely Klára, a komáromi lelkész és író Péczely József leánya. Meghalt 1831. márcz. 15. Szikszón.
Munkái:
1. Interpretatio historica vaticiniorum selectorum vet. test., quae intelligi recte, nisi ex historia Assyriorum, non possunt: et, ex quibus obscura et incerta Assyr. historia lucem aliquam et certitudinem accipit. Göttingae, 1804. (Ism. Annalen der Literatur 1805).
2. Exegétika theologia, vagy azok a tudományok, melyek a bibliának helyesen való megesmerésére, megértésére és megvilágositására tanítanak. Készítette tanitványai számára. I. darab. Debreczen, 1807. (Latinul: Miskolcz, 1821.).
3. Az uj testamentomi szent irásoknak criticai historiája és hermeneuticája. Az Exegetica theologiának II. részének 1. darabja. U. ott, 1816.
4. Az izraeliták régi rendtartásai és szokásai. (Zsidó antiquitás vagy archaeologia). Az Exegetixa theologiának harmadik része. U. ott, 1818.
Kéziratban is maradtak munkái.
Allg. Literatur Zeitung Halle & Leipzig. 1822. III. Bd. 286. sz.
M. Kurir 1831. I. 29. sz.
Hazai és Külf. Tudósítások 1831. I. 29. sz.
Uj M. Athenás 462. l.
Petrik Bibliogr.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 376. l. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1880. 2. sz. (Kálmán Farkas) és a debreczeni ref. kollegium jegyzőkönyvéből.