a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri tanácsos a m. kir. közpnoti Akadémia és a Kisfaludy-társaság rendes tagja s az utóbbinak főtitkára, V. János ügyvéd és zsarolyáni Márton Sára fia, szül. 1853. nov. 4. Káván (Pestm.); középiskoláit a budapesti ref. gymnasiumban, a jogot az egyetemen végezte s ott a jog- és államtudományok doktorává avatták. Még joghallgató korában a m. kir. központi statisztikai hivatalba lépett s ott fokonként emelkedve, 1892. miniszteri osztálytanácsossá és a hivatal aligazgatójává nevezték ki. 1882. jan. 26. nőül vette szemerjai Szász Póli írónőt (Szász Károly ref. püspök leányát); 1883. jan. 31. a Kisfaludy-társaság választotta rendes tagjának (mely társaságnak 1900. febr. 14. óta főtitkára); 1892. máj. 5. lett a m. tudom. Akadémia levelező, 1907. máj. 3. rendes tagja. 1896. a király a vaskorona-rend III. osztályával tüntette ki. 1910. ápr. 14. lett az orsz. statisztikai hivatal igazgatója.
Költészettel kora ifjúságától foglalkozott; 1875. megjelent néhány dala a Budapesti Szemlében, melynek attól fogva állandó munkatársa maradt. 1892. az Akadémián 100 arany pályadíjat nyert, 1896. pedig a Kisfaludy-társaság pályázatán dalműszöveggel a Lukács Krisztina jutalmat nyerte meg. Műfordításokkal is sokat foglalkozott és fordított Goetheből, Schillerből, Heineből, Herediából sat. Működött a közgazdasági és statisztikai szakirodalomban is. A Láng Lajos szerkesztésében megjelent Magyarország statisztikája cz. munka második kötetének jelentékeny része az ő tollából került. 1889 óta a Nemzetgazdasági, utóbb a Közgazdasági Szemlében igen sok értekezése jelent meg; a Vasárnapi Ujságnak is munkatársa volt. Felolvasásai a Kisfaludy-társaság Évlapjaiban jelentek meg; czikke a Prot. Szemlében (1894. Néhány statisztikai adat az ev. ref. egyházról); az Akadémiai Értesítőben (1898. Emlékbeszéd Pólya Jakabról); a Közgazdasági Szemlében (1899. Keleti Károly emlékezete) sat.
Munkái:
1. Dalok. Bpest, 1881. (Ism. Hon 80. sz., Koszorú, Főv. Lapok 70. sz., Budapesti Szemle XXIX. 1882.).
2. Csiszár Márton. Elbeszélés. U. ott, év n. (Jó Könyvek 21.).
3. Gyermekélet. Kleinmichel J. rajzaihoz a verseket írta. U. ott, év n. (Szász Károlylyal).
4. Jó gyermekek könyve. U. ott, év n.
5. Magyarország pénzintézetei... U. ott, 1885.
6. Óda az 1867. koronázás emlékére. A m. tud. Akadémiától száz arany jutalommal kitüntetett pályamű. U. ott, 1892.
7. Schiller költeményei. Ford. U. ott, 1890. (Szász Károlylyal és Váró Ferenczczel).
8. A magyar nyelv hódítása az utóbbi tíz év alatt. U. ott, 1893. (Különny. a Közgazdasági és Közigazgatási Szemléből).
9. Nóták a magyar nép számára. U. ott, év n. (Históriák, nóták 1.).
10. Tréfás rigmusok. U. ott, év n. (Historiák, nóták 31.).
11. Bodoglár, vagy a szerelmes kún vitéz. U. ott, év n. (M. Mesemonda 10.).
12. Magyarország pénzintézetei. U. ott, 1895.
13. Magyar hitelügy és hitelintézetek története. U. ott, 1896. (A m. tudom. Akadémia 1899. a Marczibányi mellékjutalommal tüntette ki).
14. A boszuló kard. Regényes dalmű öt felv. A Kisfaludy-társaság pályázatán jutalmat nyert mű. U. ott, 1897.
15. Barsi József emlékezete 1810-1893. U. ott, 1897.
16. Békés vármegye mezőgazdasága. U. ott, 1899.
17. A magyarság félszázados fejlődése. U. ott, 1902. (Különny. a Közgazdasági Szemléből).
18. Emlékbeszéd Jekelfalussy József felett. U. ott, 1903. (Emlékbeszédek XI. 8.).
19. Emlékbeszéd Ráth Zoltán 1. tag felett. U. ott, 1905. (Emlékbeszédek XII. 11.).
20. A Magyar birodalom vázlatos ismertetése. U. ott, 1908. (Különny. a Közgazdasági Értesítőből. Angolul: Bpest, 1908. Két kiadás).
Szerkesztette Jekelfalussy Józseffel a Közgazdasági és statisztikai Évkönyv kilencz évfolyamát. (Bpest, 1888-1896.).
Pesti Hirlap 1879. 29., 1911. 86. sz.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. XVIII. 56. l., XX. 223. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Prot. Szemle 1893. 393. l.
Vasárnapi Ujság 1894. 35. sz. arczk., 1901. 18. sz. arczk.
Állami tisztviselők Lapja 1897. 28. sz.
Pallas Nagy Lexikona XVI., 654. l., XVIII. 764. l.
Ország-Világ 1901. 18. sz. arczk.
M. Könyvészet 1903., 1905.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Budapesti Hirlap 1905. 59. sz.