bölcseleti doktor, cziszterczirendi főgymnasiumi tanár, szül. 1873. ápr. 6. Lében-Sz.-Miklóson (Mosonm.); középiskoláit Magyaróvárott és Kecskeméten végezte; 1892. aug. 29. lépett a rendbe; a főgymnasiumot 1895-től Egerben és Kecskeméten végezte; 1899. nyert doktori és 1901. tanári oklevelet. Elvégezvén theologiai tanulmányait Budapesten, tanár volt Baján két évig, Egerben egy évig; 1902 óta tanár a székesfejérvári kath. főgymnasiumban, hol a magyart és latint tanítja. A szünidőkben tanulmányútakat tett Freiburgban, Svájczban és Francziaországban; háromszor részt vett a magyar ifjúság római zarándok- és tanulmányútjában.
Czikkei a Fejérmegyei Naplóban (1902. 7-10. sz., Régi példák és legendák, 1906. 17. Gyulai Pál), a M. Szemlében (1904. 52. Immaculata codex irodalmunkban), a Religióban (1907. Szent Imre egyénisége az irodalomban, 1908. Kodexirodalmunk értékelése), az Akadémia Értesítőjében (1909. A nagyszombati kodex Bölcsességének forrása, kivonat); több czikke a Mária-kertben sat.
Munkái:
1. Kodexeink Mária siralmai. Bpest, 1899. (Doktori értekezés. Ism. Irodalomtörténeti Közl. 1900.).
2. Régi vallásos irodalmunk. Eger, 1902.
3. A magyar iskolai helyesírás szabályai szójegyzékkel. Bpest, 1903. (2. kiadás. U. ott, 1907. Ism. M. Állam 1904. 35. sz. és Vasárnapi Ujság 1904. 39. sz.).
4. Jézusom örömöm. Jó gyermekek imádságos és énekes könyve. Székesfejérvár, 1906. és 1909.
5. Lourdesi emlékek. Bpest, 1906. (Népiratkák 233. Ism. Vasárnapi Ujság 44. sz.).
6. Szent Imre-Emlékkönyv. Születésének kilencszázados jubileumára. U. ott, 1907.
7. Seuse Henrik Amand a magyar kodexirodalomban. U. ott, 1910. (Ism. M. Nyelv 1911.).
Cziszterczi-rend Névtára. Veszprém, 1894. 49. l.
M. Könyvészet 1903., 1906., 1909.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Löcse, 1907. 187. l.
Corvina 1910. l. sz.