bölcseleti doktor, állami főgymnasiumi tanár, szül. 1879. Német-Szent-Mihályon (Temesm.); 1902-ben nyert tanári oklevelet a magyarból és latinból; jelenleg a budapesti III. ker. állami főgymnasium tanára.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1901. Tóth Lőrincz, 1902. A sárospataki vár); az Egyetértésben (1901. 347. sz. Tóth Lőrincz jubileuma); a Budapesti Hirlapban (1907. 96. sz. Torday Lajos); a Tanáregylet Közlönyében (1905. Csokonai-társasága); a Beőthy-Emlékkönyvben (1908. Arany János kritikai álláspontja); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1808. Kisebb adalékok Arany János aesthetikai nézeteihez); Az Ujságban (1808. Arany János aesthetikai apróságairól); a Budapesti Szemlében (1909. Arany János költői hagyatékához).
Munkái:
1. Vida Jeromos poetikája. Ford., tanulmánynyal és jegyzetekkel ellátta. Bpest, 1900. (Különnyomat a Kisfaludy-társaság Évlapjaiból).
2. Jókai Mór, Tallérosy Zebulon Mindenváró Ádámhoz. Bevezette és jegyzetekkel ellátta. U. ott, 1900. (M. Könyvtár 193.).
3. Jókai Mór, Petőfi Sándorról. Bevezette és jegyzetekkel ellátta. U. ott, 1902. (M. Könyvtár 191.). Franczia, német czímmel és szöveggel.
4. C. Salustius Crispus, A Jugurtha háború. Latinból ford. és bevezette. U. ott, 1903. (M. Könyvtár 352-353.).
5. Márczius tizenötödike. U. ott, 1905. (Felolvasás).
6. Titus Livius, Hannibal útja az Alpeseken át. A rómaiak történetének XXI. könyve. Latinból ford. és bevezette. U. ott, 1903. (M. Könyvtár 450-451.).
7. Salamon Ferenczn aesthetikai munkássága. U. ott, 1907. (Különny. S. F. dramaturgiai dolgozatok cz. munkából).
8. Egressy Gábor mint Shakespeare-színész. U. ott, 1909. (Különny. a Shakespeare-tárból).
9. Mikszáth Kálmán. U. ott, 1910. (Költők és Irók. Ism. Irodalomtörténeti Közlemények 246. l.).
Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 24. l.
Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.
M. Könyvészet 1909. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.