ügyvéd, V. György birtokos és csendbiztos fia, szül. 1836. jan. 30. Gulácson (Beregm.); a gymnasiumot 1848-49. Sárospatakon járta; a szabadságharcz alatt otthon a gulácsi ref. lelkész tanítá a VI. latin osztályra. 1850. Debreczenbe ment, hol a VII. és VIII. osztályokat végezte; innét a bölcseleti tanfolyamra ismét Sárospatakra ment, hol 1857-ig a hittant hallgatta; itt azonban csakhamar elhagyta a lelkületével ellenkező komoly pályát és színész lett. Atyjának unszolására 1861. megvált a színészi pályától és Sárospatakon jogot hallgatott. 1864. Pestre jött a királyi táblához joggyakornoknak, hol Tallián bírónál dolgozott és írt a napilapokba; itt írta a «Három vőlegény és egy menyasszony» cz. bohózatot is, mely a vidéki színpadokon többször, a budai Népszínházban pedig háromszor adatott elő. 1868. ápr. 4. letevén az ügyvédi vizsgát, 1869. nyitott Beregszászon ügyvédi irodát, hol 1873. máj. 2. meghalt.
Költeményeket írt a Győri Közlönybe (1857-58), a Divatcsarnokba (1858) és a Hölgyfutárba (1862-64.)
Munkái:
1. Utolsó Árpád. Tört. dráma 5 felv. Pest, 1862. (Először előadták Kassán 1862. márcz. 18. és több hazai színpadon is).
2. Költemények. Sárospatak, 1863.
Figyelő 1873. 20. sz.
Petrik Könyvészete.
Lehoczky Tivadar, Bereg vármegye monographiája, Ungvár, 1881. II. 161. l. és gyászjelentés.